Eᴘɪʟᴏ̀ɢᴜs ᴘᴛ.4

463 44 21
                                    


8 évvel később

"Ezt màr korábban is mondtam, ha nem hajlandók elfogadni a szerződési feltételeinket, akkor nem zárjuk le az üzletet."

Minho frusztráltan leteszi a telefont, és visszacsúsztatja a telefonját a zsebébe, miközben kimegy az irodaházból.

"Ki fogom rugni, ha még egy hülye hibát követ el." Morogja az orra alatt.

Megáll, amint a közlekedési lámpához közelít, felnéz az éjszakai égboltra, miközben vàrja hogy zöldre váltson a lámpa.

Hiányzik.

Érzi, hogy  újra csörög a telefonja, és lesüti a szemèt, zihálva, kàromkodva, miközben újra megragadja a telefonját, és kinyitja hogy elolvassa az e-mailt.

Éppen ekkor zöldre váltott a közlekedési lámpa, jelezve, hogy minho menjen tovább. Szeme a képernyőre tapadt, miközben átsétált az utcán, amelyen úgy tűnt, nincs ember.

Minho észre sem vette milyen hangosan dudálnak az autók, csak akkor amikor felemelte a fejét a képernyőről, hogy jobbra nézzen.

A fény egyenesen a szemébe világitott, és csak világosabbak lettek, ahogy az autó száguldott Minho irányába.

Szeme elkerekedett, ahogy teste lebénult a félelemtől. Telefonja az útra esett, a képernyő kissé megrepedt.

Mielött minho bàrmi másra gondolhatott volna, az autó minhonak csapódott, és azonnal elakadt a lélegzete.

Minho az útra esik, ahol korábban állt. Hallja, amint az autó kicsúszik az útról.

Fülében hallotta a szívverését, látása elmosódott a könnyektől. A jelenleg átélt pánik ellenére csak egy emberre tudott gondolni.

Már nem hallota a körülötte tolongó pánikba esett emberek hangját, és a fájdalom az alsó testében màr túlságosan fájdalmas volt ahhoz, hogy elviselje.

A szeme lecsukódott, és egy csepp könnycsepp gördül le az arcán. A halál fogalma mindig is félelmetes volt Minho számára, de most hogy a küszöbén állt, nem volt olyan rossz, mint gondolta.

"Hazajövök, Jisung."

Minho lágy érintést érez a kezén, és lassan megtalálja az energiát, hogy újra kinyissa a szemét.

Lágyan mosolyog, miközben a mellette guggoló ismerősre mered.

"Hiányoztál." Suttogja Jisung, miközben gyengéden letörölte a könnyeket Minho arcáról.

minho azon kapta magát, hogy újra úgy mosolyog, mint 18 éves énje.

___________________
Sziasztokk!! Remélem nem volt benne sok hiba, ha igen elnézést. Nagyon élveztem ezt a storyt fordítani, és remélem sok hiba nincs benne. (♥ω♥ ) ~♪

Ghost ||  l.mh + h.js //fordítás!! ✔Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon