Zuhanás (never gone: said the sky)
Gyönyörű égszínkék égen süvítesz a szél szárnyán;
A felfelé szálló vízcseppeken égve csillan meg a napsugár csodás fénye.
Hideg a levegő, de nem bánt a fájdalom.
A szemed sarkában szivárvány fény dalol, hogy ne legyél szomorú,
De a zuhanás elkapja a karod és könnycsíkokat húzva magad után csapódsz a földbe.
Hirtelen lefagysz
Levegőért nyúlva rogynak le a kezeid életképtelenül, hogy mosolyogva simulj az égi sírba a repülő bálnák közé.
Melegség (all i got: said the sky)
Dübörög a szív, belülről jön minden.
A barátaid látva elönt az öröm,
Meleg lámpafény és szentjánosbogarak sugara ragyogja be a nyári éjszakát.
Te is beállnál táncolni, de nem mersz felállni és körbenézni.
A hátad mögött érezni lehet az onnan érkező fagyasztó, kékes fény auráját.
Mert mással táncol ott a szerelmed.
És két shotot lehúzva, könnyes szemekkel nevetve futsz a barátaidhoz, hogy a kezükben összeess és részegen kuporogj a földön, míg ők mezítláb, jókedvűen táncolnak a síró testeden, hogy felmelegítsék a fázó talpukat a kitaposott véreddel.
YOU ARE READING
Gyönyörű halálok
PoetryModern gondolatok szomorúságról, csalódásról, dühről, szerelemről és egyéb finomságokról, egy látványosan szenvedő leányzótól. Ne ijedj meg, neked nem fog fájni. Nekem annál inkább:)
