Gyönyörű halálok

Zuhanó virágok

Az Éden közepén álló fa mérget ültetett a testembe
Kígyó nyalintásra gondolva zuhanok össze az arany fűben.
Szivárvány szúrja ki a szemem,
Vérző szervekkel csúszok lefelé
Eső lesz.
És csigává avanzsálva nyalom fel a sót a földről, hogy kiszáradjak.

Tavasz

Rózsaszín cseresznyefáról hullik a meggy
Vörös tócsává loccsanva ér földet.
Csattan a halál
Minden esőcsepp megrezdíti a vértükröt
Hogy sírva kiálts a messzeségbe a kukorékoló kakasnak.
Az egész csak egy hallucináció
Mert a kakas nem él
Még tojásban mocorogva gurul le a dombról, hogy a pillangókat kergető kisgyerekek véletlen rálépjenek
És kakashullák között, vérző szemmel roppantod szét a pillangó törékeny testét a tenyeredben.
Vörös volt és félt.

Nyár

Hűvös szellő simítja meg a hatalmas epret az erkélyen
A szára lilán erőlködik, hogy megtartsa a fejét.
A szomszéd kutya ugatásától megijed és megrezzenve zuhan le a másodikról.
Széttört a cserép
Meghalt a test
Az eper fejed vigyorogva, pattog el a bejárati ajtóig, hogy felcsengessen a kutyához.
Edd meg az epret.
A kutya nyüszítve kúszik a gazdája lábához
De csak egy kést talál a szakadék mélyén
És zuhanva csattan a puha halálba.
Fekete volt és nyugodt.

Ősz

Hidegen fázó falevél hull a fáról a folyóba
Csúnya, mint egy csótány
Senki nem néz arra, mert ki akarja látni
Kacagva fordítja fel magát,
Hogy bele tudjon fulladni a keserű vízbe,
De a nedű édes volt.
A levél szétmállott
És halak szájában kikötve ölt meg minden kedvességet
Hogy csótány szívvé változtassa a bálnákat.
A partra vetett szív undorítóan csúszik szét
És amikor meg akarod fogni, méregként marja szét a tested.
Sárga volt és visszataszító.

Tél

Nevető tűlevelek csikizik a felhőt
Míg meg nem zavarja őket a halál.
Sikítva hullanak a messzeségbe, hogy meztelenné tegyék a menthetetlen testüket.
Sötétség
Feltámadás
Kötözött sonka zötyköldődik a folyón
Fulladozva nyúl a bálnák felé
De kisírt könnyek folynak az orrából és nem éri el az eget.
Megráz az áram
Üres a szoba
Mert kilencvenkilencből kilenc az hat a halálra.
És nevetve vágod pofon a megszégyenített madarakat a folyóba fulladva.
Fehér volt és nincs többé.