Mi lett volna ha

7

Egy kibaszott hónapja csúszik a videó premierje és már nem tudom hol áll a fejem. El húzódott a forgatás akkor valamelyiknek csak nem tetszett valami azt újra csinálni és ez így ment egészen addig amíg már az őrület határán nem álltunk Zsombival. Egy hónapja nem néztem ki emberien a szokottnál is jobban szét voltam csúszva és eszemet nem tudtam mikor léptem ki a házból. Zsombi hozta nekem a bevásárlást meg a munkát Deshék pedig jöttek magyarázni mi nem tetszik nekik. Most is a gép előtt ülve aludtam el katasztrofális kinézettel és úgy éreztem ennél rosszabb már nem lehet. Hogy én mekkorát tévedek ilyenkor istenem. Zsombi rongyolt be a lakásba azzal az utasítással hogy kellőképpen basszam ki magam mert kész a videó visszük megmutatni a srácoknak. Nem értettem miért kéne ehez olyan kurva nagyon jól ki néznem de felőlem. Felvettem a kedvenc szűk fekete farmeromat egy v kivágású vörös bodyval cici közé be eső nyaklánccal elegáns fekete magassarkúval. Sminken húztam tus vonalat ki kentem a szempillánat vittem fel alapozót megigazítottam a szemöldököm és egy a fölsőhöz illő cseresznye piros rúzst választottam. Szokásos gyűrűk karkötők és a fekete órám után be fújtam magam. Hajammal ezúttal nem tudtam mit kezdeni száraz sampont vittem rá ne nézzen ki olyan kibaszott rondán aztán fel kötöttem a szokásos kócos kontyba. Zsombi elé álltam mondván kész vagyok ő pedig száját el tátva habogott arról hogy mennyire gyönyörű vagyok.
-Nem kell a szöveg gyerek induljunk. - sóhajtok mert valahol éreztem nem véletlenül kell így ki néznem. Bar még mindig túlzásnak tartottam. A kocsiban még utoljára át néztem a laptopon hogy minden rendben van e mindig úgy van ahogy Desh kénye kedve akarja. Zsombi le parkolt de még el szívtam egy cigit mielőtt be mentünk volna. - Pontosan miért is kellett fél kurvát csinálni magamból? És ne hazudj tudom hogy van valami indok. - dobok egyet a táskámon nehogy le csússzon a vállamról.
-Hát de csak azért mondom el, hogy lelkiekben fel tudj készülni arra ami odabent vár. Atinak nője van. Valami irritáló vinnyogó sznob picsa. Senki nem szereti és mindenki kerülni akarja mert halál idegesítő de Ati mindenhova hozza. Desh már a falra mászik tőle és alig várja hogy végre te is szociális életét élj velük. - szavai meglepnek és valahol mélyen belül azért bánt a dolog azt hittem alakul közöttünk valami de így inkább nem mutatom ki az érzéseim úgy lesz a legjobb. Zsombival az oldalamon megyünk fel a fiúkhoz és már szinte sírva röhögök azon ahogy ki figurázza szegény lányt. Én viszont el döntöttem magamban hogy Ati kedvéért kedves leszek vele ha már a fiúk igazi parasztok. Be léptünk az ajtón és minden szem ránk szegeződött.
-Jó reggelt. - köszönök kissé össze zavarodva hiszen már 11 óra volt nem tudtam kinek mi a reggel.
-Végre édes istenem csípjetek meg nem látok rosszul. - pattan fel Desh a helyéről és engem le tarolva szorít magához úgy hogy levegőt nem kaptam.
-Én is örülök majom de mostmár elég lesz nem kapok levegőt. - szólok neki el fúló hangon amire csak nevetve le rak hogy tudjak mindenkinek köszönni. Atinak az ölelését el hárítom és csak két puszit adok neki mait nem tud hova tenni aztán a lány felé fordulok. A többiek nem hazudtak ez egy picsa. Feszülő flitteres arany ruha volt rajta amit én még a Coachellára sem mernék be vállalni hasonló magassarkú volt rajta mint rajtam csak az övé a saját ruhájához passzolt és rengeteg smink díszítette az amúgy valóban szép arcát. Bar örültem volna neki ha a mellei nem basszák ki a szememet. - Szia Napsi vagyok a fiúkkal dolgozom mint grafikus és rendező segéd. - nyújtom felé kedvesen a kezemet. Ő halvány mosollyal az arcán kezét ráz velem és közli hogy Zoénak hívják. Nem is vészes jó nyávogva beszél de eddig nincs okom panaszkodni. - Na most pedig kezdjük el azt amiért jöttünk. Bár Zoé ne haragudj hogy ezt mondom nem tudom te mennyire lehetsz bent egy ilyen premier előtti végső simítások értekezleten. - fordulok Ati és barátnője felé aki először meglepődik majd érdeklődve fordul a göndör felé.
-Ne aggódj kértem engedélyt. - legyint a srác én pedig vállat rántok szarok akkor én bele majd a pereket ő intézi.
-Na szóval hála annak hogy ez a buzi vagy 60x keserítette meg az életem azzal hogy mindig mindent át akart variálni egy hónapja késünk ezzel a kurva videóval. Szóval akinek most nem tetszik az hallgasson örökre mert egy percet nem szánok többet erre ha szerinte fos akkor sem. Ennek örömére hölgyeim és uraim íme Desh kurva nagyot kaszáló Kukásautó klippje. - indítom el és Zoé meg Desh közé le huppanva indítottam el a videót. Desh a kezem után nyúlt és meg szorította azt izgalmában én csak halványan rá mosolyogtam és megnyugtatgam hogy kasza siker lesz.
A videó végén mindenki tapsolt és fütyült Desh pedig megragadta a tarkóm és homlokát az enyémhez nyomta.
-Köszönöm nem tudom hogy hálálhatnám ezt meg neked. - mosolyogva hunyom le a szemeim olyan boldog voltam hogy végre tetszik mindenkinek a munkám.
-Mondtam már majom hogy érted bármit megtennék. Én köszönöm hogy ennek a részese lehettem. - suttogom ő pedig poldogan nyom egy puszit a homlokomra. Még hallom ahogy Zoé oda motyogja Atinak hogy milyen aranyosak vagyunk ő pedig válaszol rá hogy igen mi vagyunk a legaranyosabbak. Még gyorsan át néztünk mindent szerződések papírok aláírások vágási simítások gyors ebéd a két feladat között és délután négyre kész is voltunk mindennel. Éjfélkor kerül ki a videó.
-Menjünk be baszni! - kap az ölébe Desh nevetve én meg nevetve helyeseltem neki azonnal. Lent még én el akartam szívni egy cigit és Zoé kérdezte csatlakozhat e hozzám. Ati is le fékezett ám én csúnyán néztem rá.
-Már megint mit csináltam? - sóhajt fel unottan amire lazán be mutattam neki, nem nekem fog itt flegmázni.
-Ez csajos csevej Baukó soroljál szépen vissza a fiúkhoz már ha nem érzed magad lánynak akkor nyugodtan maradjál. - vigyorgok rá gúnyosan és el hesegetem a kezeimmel. - Mond csak hogy ismerted meg? - gyújtok rá és őszintén meglepődök amikor Zoé fájdalmasan el fintorodik.
-Lehetek veled őszinte? - hangja még inkább a döbbenetre késztet mert egyáltalán nem nyávogott és szerényen nézett rám. MI A FASZ? Hevesen bólogatni kezdtem hogy folytassa csak. - Én nem akarok Atival együtt lenni. Desh tetszik már nagyon régóta és egy bulin futottam össze velük. Atival cigizes közben beszélgettem és ő mondta hogy tegyük féltékennyé és az ilyen lányok jönnek be neki. De kezdem úgy érezni hogy ez nem is igaz és csak hülyét csinálok magamból. Nem is érzem így jól magam. - biggyeszti le a száját én pedig akaratlanul is de magamhoz ölelem szegény lányt. - És azt mondta nincs is senkije de ebben is tévedett. - nevetve tolom el magamtól a lányt.
-Desh és én nem vagyunk együtt. 16 éve a legjobb barátom a másik felem. Soha nem volt semmi közöttünk és nem is lesz. És majd én segítek neked mindenben. Ezt a faszt meg le fejezem. Hé Baukó! - kiáltok oda a fiúnak és intek hogy jöjjön ide. - Mond csak drága szívem te normális vagy? - fogom két kezem közé az arcát ő meg csak döbbenten néz rám. - Tudhatnád már nagyon jól hogy Desh nem szereti az ilyen lányokat és azzal hogy féltékennyé akarod tenni SAJÁT MAGADDAL a lehető legnagyobb hülyeséget csináltad. Nem lehetsz ennyire ostoba. - szorítom össze az arcát amin Zoé is meg én is el nevetjük magunkat.
-És mi van ha nem Desht akartam féltékennyé tenni? - vonja fel az egyik szemöldökét.
-Szomorú vagyok hogy így akarod fel kelteni az érdeklődésem de azért még inkább mert így Zoéval is meg Deshel is ki baszol. Egy részt olyannak adja ki magát szegény lány akinek nem is akarja másrészt tudhatnád hogy nem vagyok egy féltékeny típus. - engedem el az arcát - Mi most szépen le lépünk Zoéval hogy emberi külsőt adjak rá te mindent el magyarázol Deshnek aztán beszélhetünk arról hogy mégis miért akarsz te engem féltékennyé tenni holott szerintem nem azért feküdtünk össze többször is mert nem tartalak szimpatikusnak.-forgatom meg a szemeim aztán a kocsi felé lépek és mielőtt bármit is tehetne ott hagyjuk a fiúkkal akik nem értenek semmit.
Otthon Zoé nem bírt nekem hálálkodni és ahogy át varázsoltam a lányt még én is úgy éreztem hogy nála szebb lányt még soha életemben nem láttam.
Ám az este még így sem alakult úgy ahogy terveztem. Katasztrófa lett az egész.