Az erőd a fájdalmam

9

-Alex-

Reggel koràn kellett kelnem.Csinàltam reggelit kettőnknek.Volt egy beszlgetésem az Emirates jelenlegi vezérigazgatójàval. Jól sikerült a meeting.
Àrven 10 órakkor jött le.Éppen akkor fejeztem be a munkàt.

Csöndben leült és megette a reggelijét. Furcsa volt, éreztem, hogy tart a büntetéstől. Az asztalnàl ült megdermedve, és az ajkait ràgta.Vére folyt le az àllàn.
-Hé Àrvi!Hagyd abba, vérzel.-oda siettem hozzà és egy zsebkendővel elkezdtem letörölni a még mindig csorgó vért.
-Bocsànat nem figyeltem.- mondta kizökkenve a gondolataiból.
-Na gyere baba. Menjünk fel.

-Ülj le!-mondtam kicsit szigorúan, de vigyázva, hogy ne ijesszem meg még jobban.

-Kérdezek és kérlek őszintén vàlaszolj. Az őszinteségednek nem lesz semmilyen következménye.-folytattam, leültem mellé az àgyra mert nem akartam fenyegetőnek tünni.

-Miért harapdàltad ma reggel a szàdat? Aggódsz?
-Félek, hogy most mi lesz. Nem akarom, hogy megutàlj azért amiért tegnap megszegtem a szabàlyokat.
-Félsz tőlem?- Muszáj volt megkérdeznem mivel egyáltalán nem tarthat tőlem. Tudnia kell ,hogy nem fogom bántalmazni mint az ex barátja.

Erre nem kaptam választ. Árven csak üres tekintettel meredt rám.

- Nem kell tartanod tőlem. Vigyázok rád és szeretlek. Nem okoznék semmilyen sérülést, legfőképpen nem maradandót, sohasem ütnék akkorát ,hogy megsértsem a finom bőrt vagy kiserkenjen a vér.-mondtam egy apró mosollyal a kezeit simogatva.

-Àrven-

-Most akkor beszéljünk a tegnapról.-törte meg Alex a csendet egy pár perc múlva.
Melyik szabàlyokat szegted meg?
-Hazudtam neked és ittam.
-Pontosan, viszont a büntetés előtt el szeretnék mondani pàr dolgot.
1. Tegnap satu részegre ittad magad ami nagyon veszélyes. Kihasznàlhatnak és alkohol mérgezést kaphatsz.
Nagyon aggódtunk érted, Anyukàd sírva hívott fel hajnalba.
És mit mondtam múltkor a hazugsàgról?-kérdezte szigorúbban.
-Azt ,hogy azt nagyon keményen bünteted.
-Igen így van. Nem szeretném ,hogy hazudj nekem. Az őszinteség épp olyan fontos mint a kölcsönös bizalom. Ha nem hazudtàl volna akkor csak az ivàsért kapnàl.
Most pedig magàról a büntetésről. Először kézzel fogsz kapni aztàn meg fakanàllal. Az a szerencséd kicsilàny ,hogy még nem vagy a baràtnőm, akkor sokkal szigorúbb lennék. Viszont ha még egyszer előfordul ez akkor úgy kikapsz ,hogy egy hétig nem fogsz utàna leülni. Megértetted?
-Igen.-válaszoltam és nagyot nyeltem.

Tényleg be kéne tartanom a szabàlyokat. Amit tegnap csinàltam az rosszabbul is elsülhetett volna. Megértem, hogy Alex miért aggódik értem.
-Akkor kezdjük is. Gyere ide!-mondta. A két térde közé àllított és lehúzta a melegítőmet.A térdére fektetett és lehúzta a bugyimat is.
Először finoman majd egyre erősebben ütötte a fenekemet. Nem is tudtam szàmolni. Egy kis idő utàn is màr elég fàjdalmas volt. Önkéntelenül is hàtra kaptam a kezeimet.
-Baba vedd el akezeidet, nem szólok többet.
Ezutàn megàll egy kicsit aztàn felvette a fakanalat maga mellől és azzal folytatta. Eszméletlenül csipett màr az első ütések utàn is. Akaratlanúl újra hàtraràntottam a kezem.
-Baba mondtam ,hogy ezt ne csinàld.Ülj fel.-mondta szigorúan.

Alex felàllt és benyult az egyik szekrény legalsó fiókjàba és egy lovagló pàlcàt vett elő. Nagyon megrémültem most mit fog csinàlni.
-A kezeidet kérem tenyérrel felfele. Megfogta a bal kezemet majd beleütött egyet a pàlcàval a tenyerem közepébe. Nagyon égett, a hüvelykujjàval finoman maszírozni kezdte az fàjó pontot. Ugyan így tett a bal kezemmel is.
-Remélem ezt többet nem kell megismételnem.- Ezutàn finom puszit nyomott a még kicsit sajgó tenyereimre.
-Akkor térjünk vissza a fenekeléshez.
Egy szó nélkül a térdére feküdtem.
Az ütések nagyon fàjtak. Tudtam ,hogy legalàbb 3 napig nem fogok leülni az biztos.
Egy 20 perc utàn abbahagyta. Visszahúzta a bugyimat és felàllított, majd felàllt és szorosan megölelt.
-Nézzük valami fimet. Tudom ,hogy fàjt de muszàj volt meggyőződnöm arról hogy többet nem lesz ilyen.-mondta együttérzően.