Az erőd a fájdalmam

30

-Árven-

Reggel sajnos arra keltem ,hogy Alex nincs mellettem.Egész éjszaka hason kellett aludnom mert úgy fájt még a tegnapi büntetés.Őszintén reménykedtem ,hogy sokkal jobb lesz ma,de ez nem így van.Gyorsan magamra kaptam egy egyszerűbb outfitet és lementem a konyhába. Csináltam magamnak egy lattet és ettem egy kis barackot a hűtőből.A túró torta amit három nappal ezelőtt készítettem már szinte teljesen elfogyott csak két szelet maradt. Ezek szerint Alexnek nagyon ízlett,ennek örültem. A telefonomat bekapcsolva láttam ,hogy Anya, Mimi és Alex is írt nekem messengeren. Anyu csak azt üzente meg ,hogy holnap már jön haza,viszont csak egy kevés időre megyek haza összepakolni mivel Alexal este indulunk repülővel a Tenerifere Leo és Erik esküvőjére.

Alex üzenete pedig nagyon aranyos volt:
Jó reggelt Baba!Korábban el kellett mennem mert sok a munka. Kora délutánra remélhetőleg otthon leszek.
Puszi-Alex

A legjobb barátnőm üzeneteit is hamar átolvastam.Azt kérdezte ,hogy találkoznánk-e 9-kor a giminél mert akkor átvehetnénk az egyetemi felvételinek az eredményeit.Ugyan Alexnek ezt még nem említettem de május elején átjelentkeztem az oxford jogra amire persze sokkal több pont kell a bejutáshoz,de azért bízok a legjobbakban.Felvettem egy laza inget még a szetthez ,hogy semmiképp se fázzak.A suli elé érve azonnal megpillantottam a barátnőmet.Futni kezdtünk egymás felé majd átöleltem.

-Szia csajszi!Olyan rég láttalak!Mizujs?

-Köszi jól vagyok. Te,hogy vagy?

-Elég jól bár kicsit izgulok a felvételim miatt.Remélem bekerülten valamelyik szakra.

-Én is aggódom egy kicsit,de szerintem akkor menjünk is be.
Besétáltunk az aulába majd fel egészen a másodikra.Az igazgatóiból kikértük a borítékainkat. Leültünk egy padra a suli előtt és bontogatni kezdtük őket.Egyszerre húztuk ki a lapjainkat.Megnéztem az enyémet és nagy meglepetésemre az Oxford levele tárult elém.Felvételt nyert felirattal megnéztem a szakomat is.

-Felvettek, felvettek a jogra!-ujjongtam.

-Árvi ez szuper! Engem meg a Pennsylvaniara a Amerikában ékszer designer szakra.

-Nagyon örülök Mimi! Ünnepelnünk kellene!

-Rendben hozzám mehetünk nyugodtam bár 2 óra múlva el kell mennem a városba a nyelvvizsgáimért.-mondta a barátnőm amikor a házuktól egy sarokra voltunk.

-Andrew otthon van?-érdeklődtem. Nem nagyon akartam a bátyjával beszélgetni a tegnapi miatt. Valahol tudtam,hogy rákérdezne és én kénytelen lennék neki elmondani. Mimiéknél kértem egy pohàr vizet aztán leültünk a kanapéra két nagy tál popcorn és a kedvenc netflixes sorozatunk társaságában.Az a kettő óra túl gyorsan elrepült. Mimi elkezdett készülődni én meg éppen az ajtó felé tartottam amikor már elköszöntünk.A bejárati ajtó váratlanul kinyílt majdnem fejbe is vágott ,de szerencsére még időben elléptem előle.
Andrew lépett be,hát persze.

-Sziasztok lányok!Nem is tudtam ,hogy átjössz Árvi!

-Nekem most mennem kéne.-mondtam megkísérelve hogy kibújjak a beszélgetés alól.Eközben a barátnőm futva indult meg az ajtó felé.

-Sziasztok!Rohannom kell mert különben elkések!-ordította.

-Árvi akartam is kérdezni. Miért hívtál tegnap. Baj volt?-kérdezte Andrew természetesen.