Határtalan szerelem

Lelki összeomlás

Virággal ma beszéltünk egy kicsit, ha bár most nem olyan boldogan, mint eddig. Elmondtam neki, hogy nem lehet semmi sem köztünk, mert nem tudnék hazugságban élni, és nem is éri meg annyira, hogy küzdjek, hiszen egy ilyen senkinek, mint én semmi esélye egy olyan lánynál, mint Virág. Lassan bele kell törődjek abba, hogy nem lesz barátnőm, sem egy családom. Panka látta, hogy nagyon magam alatt vagyok. Még a palacsintát is kedvtelenül ettem. Panka előremenet beszélgetni Fannival, amikor az előttem lévő asztalnál ülő lány hátra fordult.
- Szia Peti.
- Szia Dodó.
- Miért mentél el tegnap olyan hamar?
- Áh inkább ne is beszéljünk róla.
- Ilyen nagy a baj.
- Hát igen.
- Mesélj. - Ült át hozzám.
- Tudod nekem tetszik Virág, de nem lehet az enyém, mivel nekem nincsen semmim sem.
- De ha két ember szereti egymást, akkor tök mindegy, hogy mid van, és mid nincs, mert nem az a lényeg, ha nem az, hogy szeretitek egymást, és ez az ami fontos, mert a szeretet az megfizethetetlen.
- Ebben igazad van, de Virág szülei ezt nem értik meg.
- Megfogják, mert nekik az a fontos, hogy a lányuk boldog legyen.
- Most annyira hülyének érzem magam, amiért hagytam, hogy Gergő befolyásoljon.
- Nincsen semmi gond, még megtudod menteni a helyzetet. Csak ne add fel ilyen hamar, mert Virág szeret téged, és nem telik el úgy nap, hogy ne rólad beszélne.
- Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem.
- Nincs mit. Ide hívom Virágot, és megbeszélitek a dolgokat?
- Igen.
Teljesen igaza van Dodónak, és nem szabad elengednem egy ilyen csodálatos lányt, mint Virág. Megbeszéltük a dolgokat. Megértően reagált a dolgokra, és szerencsére minden maradt úgy ahogy volt. Lelkileg is sikerült összeszednem magam, és érzelmileg is.