Határtalan szerelem

Az első dal

Másnap tudtam, hogy nem fogok találkozni Virággal, mert küldött egy SMS-t, hogy van egy fontos dolog, amit el kell intéznie. Délelőtt beszélgettem a húgommal.
- Panka, te örülnél annak, ha megismernénk a szüleinket?
- Már mint az igaziakat?
- Igen.
- Kíváncsi vagyok rájuk, de szerinted tudják, hogy mi a gyerekeik vagyunk?
- Nem tudom, de én attól tartok, hogy nem véletlen akarnak most megkeresni minket.
- Honnan tudod, hogy keresnek?
- Onnan, hogy Virág tegnap mutatott egy képet róluk.
- Megmutatod?
- Az az igazság, hogy én visszaadtam Virágnak, mert engem nem érdekel annyira ez a dolog.
- Ne már, most komolyan így eldobod ezt a lehetőséget. Nézd, bármi is történt a múltba, mindenki érdemel egy második esélyt.
- Ebben igazad van, viszont lassan indulnunk kell majd a lemezkiadóhoz.
- Rendben.
Szóltam Fanninak, aki kölcsönadta a telefonját nekem, hogy tudjak Richarddal beszélni, majd utána a megbeszélt helyszínre tartottunk, ami az az étterem volt, ahol legutóbb beszélgettünk, onnan pedig egy lemezkiadói stúdióba indultunk. Még sosem voltam ilyen helyen, ahogy nagyon semmilyen extra helyen. Ahogy beléptünk, Ricsi köszönt a kollégáinak, majd egy hallgatói terembe leültünk a kanapéra.
- Szóval ez lenne a hangfelvevői szoba, itt fogok dolgozni, ti pedig az üvegen túli szobában fogtok énekelni.
- Rendben. És melyik dalunkat énekeljük el?
- Amielyiket szeretnétek. A lényeg az, hogy olyan jók legyetek, mint az utcán.
- Rendben. Akkor mi át megyünk, és akkor felvesszük a zenét.
Ahogy átléptünk a kék szobába, Panka leült, és elkezdett gitározni, amíg én énekeltem. Ahogy végeztünk, visszatértünk Ricsihez. Láttam, hogy nagyon tetszett neki a dal.
- Ez egy nagyon szép dal, és szerintem ezzel sikeresen betudjuk indítani a  karriereteket. Holnapra összerakom nektek hogy ez eladható állapotba legyen, és aztán gondolkodhatunk, hogyan csináljuk meg a videó klipet.
- Rendben. Köszönjük a mai segítséget, és akkor holnap ugyan ekkor találkozzunk.
Elköszöntünk Ricsitől, majd visszamentünk az aluljáróba, ahol Dodó már várt minket.
- Na milyen volt a lemezkiadónál? – Kérdezte.
- Jó volt, már felvettük az első dalt, amit most Ricsi összerakja holnapra az alapot, meg az éneket is.
- Na ez tök jó, akkor lassan beindul a karrieretek.
- Igen. De egyébként honnan tudtad, hogy a lemezkiadónál voltunk?
- Onnan, hogy a studió tulajdonosa az apám, és, hát lehet benne van egy kicsit a kezem abban, hogy most kiadják a dalotokat.
- Várj, te intézted el ezt az egészet?
- Csak egy részét.
Nagyon örültem ennek, és megöleltem Dodót.