Megszerezlek (Jikook)

Megszerezlek (Jikook) part 5.

Jungkook elégedetten tette le a telefont, és pötyögött egy üzenetet Sannak, hogy mindent elintézett, és délután mehet a fickóhoz, aláírni a papírokat, hogy haladjon az adás-vétel. Még alkudnia is sikerült belőle egy kicsit, nem sokat, de abból legalább kitudják javítani a homlokzatot.

Felhívta a kivitelező barátját is, aki hétfőn fog kimenni a helyszínre, hogy felmérje, és terveket készítsenek. Így mire vége lesz a kis tábornak és hazaér, már kész tervek várják majd. Minden tökéletesen alakult, és egyre izgatottabb lett.

Rápillantott az órára. Dél múlt kicsivel. Azután a kanapéra pillantott, ahol Jimin aludt éppen. Kook tudta, hogy úgy fél órája szundított el, fülhallgatóval a fülében. Tudta, mert végig figyelte. Nézte, ahogy jóízűen megette a szendvicset, amit hozott neki, azután megitta a kávét, rá húsz percre pedig, a koffein ellenére mégis elaludt, miközben még mindig abba a féloldalas pózba tekeredve volt, ahogy a kilátást nézte az ablakból, egyik kezét a támlára téve, fejét pedig azon pihentetve.

Hogy izgatta-e Jungkook fantáziáját a fiú? Hogy a viharba ne! Minden potenciális cicusjelölt érdekelte, de tudta, hogy a kanapén fekvő vadmacskát nem lesz egyszerű az ágyába cipelnie.

- Főnök! – rontott be az irodába minden előzetes nélkül Yoongi, Jungkookot kirántva ezzel a gondolataiból, Jimint pedig az álmaiból. Előbbi szemeit forgatva dőlt hátra a székben, az utóbbi pedig ijedten ült fel, miközben kikapta a fülhallgatókat, és álmos szemekkel próbált rájönni, hogy hol is van éppen.

- Jó reggelt! – mosolygott Kook a fiúra, mit sem törődve az előtte toporgó titkárával.

Jiminnek tényleg kellett pár pillanat, mire minden eszébe jutott, lassan felkelt, és kibotorkált az ajtón, majd becsukta maga után. Jungkook felvont szemöldökkel nézett utána, majd a titkárához fordult, ugyan olyan kérdő tekintettel.

- Igen?

- Most telefonáltak, hogy odaértek, de gond van a szálláson. – hadarta Yoongi.

- Milyen gond? – kérdezte Kook komolyan.

- Nincs víz. – jelentette ki Yoongi.

Jungkook feszülten masszírozta a homlokát.

- Hol nincs víz? – kérdezte.

- A fürdőkben. Nincs meleg víz. – válaszolt Yoongi, miközben a kanapé felé sandított és megforgatta a szemeit..

- Szóltatok a karbantartóknak? – tudakolta Jungkook.

- Igen! De csak holnap reggel tudnak kimenni, és megnézni, hogy mi lehet a probléma. – sóhajtott az asszisztens.

- Oké, akkor a következőt fogjuk csinálni. A kis házban van meleg víz? Ha jól tudom, akkor az külön hálózat, nem?

- Igen, ott minden rendben! Legalábbis a takarító személyzet szerint. – érkezett a válasz.

- Akkor engedjétek be oda a fiúkat. A mellette lévő vendégházba pedig a lányokat, az most úgyis üres. Ennyire egyszerű... - sóhajtott Kook.

- De, az a te privát részed. Biztos nem lesz gond? – kérdezte Yoongi meglepetten.

- Az isten szerelmére, mi gond lenne már belőle? Ne csináljatok ekkora ügyet egy kis vízhiányból. Ott a medence, meg a tó, ezenkívül ott a fürdőm, amit bármikor használhatnak, ameddig meg nem javítják a vizet. Ennyi. – zárta le a témát Kook.

- Rendben Főnök. – nyugtázta Yoongi, miközben Jungkook homlokát ráncolva gondolkodott el valamin.

- De előtte... - szólalt meg végül. - szólj Hobinak, hogy menjen be, és tüntesse el a flakonokat meg a gumikat. – jegyezte meg Kook, csak úgy mellékesen, mire Yoongi sarkon fordult és elindult kifelé.