Back to Beacon Hills (Theo Raeken Fanfiction) /SZÜNETEL/

2.Rész

Eltelt 3 hét és még mindig nem jöttek vissza. Kezdtem feladni a reményt. Hiába hívtam őket,nem vették fel. Jellemző,hívás nélkül hagyják az embert,majd hagyják őket aggódni és azon gondolkodni,hogy mi történhetett.
*1 hét múlva*
Az elmúlt egy hét kész szenvedés volt számomra. Nem tudtam mi történt velük,míg végül hallottam,hogy kattant a zár. Lerohantam a lépcsőn és megláttam az "apámat". A nyakába ugrottam és a könnyeimnek utat engedve öleltem magamhoz egyre szorosabban.
-Hé,minek köszönhetem ezt az üdvözlést? -nézett rám.
-Úgy aggódtam. -bújtam jobban hozzá.
-Mondtam,hogy visszajövök.
-Tudom. Ethanék?Ugye... Ugye nem...? -kérdeztem félve
-Nem,ne aggódj. -mondta és szorosabban ölelt,mert érezte,hogy nemsokára újra zokogásba török ki. -Ott maradtak.
-Hogy,hogy?
-Legyőztek minket. Ezért nyilván ott maradtak,az új alfánál.
-Tehát te sem vagy alfa többet?
-Nem,csak egy omega.
-Nem értem,miért nem jöttek vissza? Oké,kell nekik alfa,de akkor is... Azt mondták vissza jönnek-mondtam, a végén már könnyezve.
-Megértem a haragodat. De megkell értened,hogy jogosan döntöttek így. Az alfa nem csupán alfa,hanem igaz alfa.
-Mi??
-Így van.
-Azta,nem hittem volna. Miatta mentetek oda?
-Nem,más miatt. De végül így alakult. S sokat köszönhetek neki.
-Ezt... Ezt,hogy érted?
-Várj,megmutatom. -mondta,majd levette a szemüvegét.
-Istenem! Te,te újra látsz!? -kiáltottam fel örömömben.
-Igen. -mondta boldogan.
-Ez..,ez szinte kész csoda. -vigyorogtam,mint a vadalma.
-Igen,az.
-Ha nem haragszol felhívnám az ikreket.
-Persze,nyugodtan.
-Köszi -megpusziltam,majd felrohantam a szobámba és tárcsázni kezdtem Aident.
-Ahj, gyerünk! Vedd már fel....-mérgelődtem.
Ötödik csörgés után végre felvette.
-Szia-köszöntem bele boldogan.
-Reina?Te vagy az?
-Nem,a húsvéti nyuszi. Naná,hogy én vagyok! 
-Nagyon vicces. Nem jelezte ki a neved,ne haragudj.
-Nem haragszom. Mesélj,hogy vagytok?
Deucalion mesélte,hogy ott maradtatok Beacon Hillsben valami igaz alfa miatt.
-Jól vagyunk,köszi. Így igaz,itt maradtunk.
-Értem. Mikor jöttök vissza?Hiányoztok. -érdeklödtem,hiszen tényleg hiányoztak.
-Reina... -sóhajtott Aiden-mi nem tervezünk egyenlőre visszamenni.
-Mi?? De...De miért?
-Figyelj Reina... Az alfa falkának vége,omegák lettünk, és most itt van ez az igaz alfa. Van egy második esélyünk,hogy jobbak legyünk. Persze,sokat kell küzdenünk,hiszen sokat ártottunk nekik,de megkell értened,hogy mégis csak igaz alfa,és...-befejezni már nem tudta,mert közbe szóltam.
-Jó,persze dobj el mindent egy igaz alfa miatt! Megígértétek,hogy vissza jöttök!
De ezek szerint,ez az egész csak egy áhítás volt a részetekről.... 
-Reina...
-Ne Reináz nekem! Szia...-mondtam dühösen,majd rácsaptam a telefont. Ezt jól megcsináltam...
Bementem a fürdőbe, és lezuhanyoztam,majd felöltöztem. Miután kijöttem a fürdőből előkerestem a sporttáskámat,majd elkezdtem belebakolni néhány ruhát,tisztálkodási szereket,majd egy-két fontosabb dolgot is. Miután mindennel végeztem és többször is ellenőriztem,hogy minden megvan-e bezártam a táskát,majd lefeküdtem aludni. Elhatároztam,hogy holnap elmegyek Beacon Hillsbe.
Muszáj legalább elköszönnöm az ikrektől,hamár ők ezt nem tették meg... Illetve,azt hiszem itt az idő,hogy lezárjam a múltam egy részét...
Míg ezeken gondolkodtam,elnyomot az álom.
*Reggel*
Egész este ezen stresszeltem és gondolkodtam,hogy talán mégsem jó ötlet,így pocsékul aludtam. Kimásztam az ágyamból,beágyaztam,összeválogattam a ruhámat,majd bementem a fürdőbe elkészülni.
Fekete sportcipőt,fekete csőfarmert,fekete pólót és végül fekete bőr dzsekit viseltem,fekete ujjatlan bőrkesztyűvel. Tudom,ki hitte volna. Az az igazság,hogy a cuccaim nagy része fekete. Sokan emiatt emósnak tartanak,de én nem tartom magam annak. Egyszerűen ilyen a stílusom.
Felkaptam a sporttáskámat,majd lementem reggelizni.
-Jó reggelt! -köszöntem,majd leültem vele szemben.
-Jó reggelt,drágám!-nézett fel az újságból,majd rám mosolygott.
-Uhh gofri,imádom.
-Tudom,ezért csináltam. Gondoltam szívesen ennél reggelire,mint kiskorodban.
-Hat,nem tévedtél.-mosolyogtam rá,miközben vígan ettem.
-Minek az a sport táska? Hová mész? -érdeklődött.
-Beacon Hillsbe-mondtam komolyan,mire elejtette az újságot, amelyet eddig olvasott.