"-Minek az a sport táska? Hová mész? -érdeklődött.
-Beacon Hillsbe-mondtam komolyan,mire elejtette az újságot, amelyet eddig olvasott."
Azt hiszem,sikerült hivatalosan is kiakasztanom. Vagy meglepnem....
-Hé! Deucalion?!- kérdeztem,miközben kezemet előtte rázogattam.
-M-mi?-kérdezte,miután felébredt a bambulásból. Ideje volt....
-Na végre. Egy kissé elbambumtál.
-Dehogyis. Szóval Beacon Hills? -kérdezte,miközben megköszörülte a torkát.
-Igen- feleltem mosolyogva.
-Hogy,hogy? S miért pont most?
-Tudod,Aidenék miatt... Összevesztünk és persze megértem a döntésüket,de nem lehet így vége. Ha ők nem vették a fáradságot,hogy elbúcsúzzanak,akkor majd én megyek.
-Értem. Ez nagyon kedves tőled,de mond csak... Képes leszel újra vissza menni? -nézett rám aggódva. Őszintén szólva igaza volt.
-Megmondom őszintén,gondolkodtam ezen. De az már a múlt. S tudod,muszáj leszek az érzéseim ellenére oda menni. Nem akarom őket elveszíteni. S ők fontosabbak,mint a múltam. -mondtam tele határozottsággal. - Most viszont,indulnom kéne. Hosszú az út. -álltam fel és közelebb mentem hozzá.
-Jól van -felállt,majd a karjaiba zárt. -Vigyázz magadra,Prücsök. Ne feledd,minden rendben lesz.
Amint ezt kimondta,egyre szorosabban öleltem.
-Ígérem visszajövök. - eltoltam magamtól, s könnyes szemeimet ráemeltem az övéire.
-Legyen úgy -mondta,majd megpuszilta a homlokomat.
Könnyáztatta szemekkel léptem ki a ház ajtaján,a reggeli csípős hidegbe.
Táskámból kikaptam a fekete sapkámat,feltettem a fejemre és elindultam be a városba a buszhoz.
Lassan lépkedtem reggel hatkor az erdőben lévő keskeny úton miközben nézelődtem. Sokan őrültnek tartottak,mivel konkrétan az erdő közepén laktam,de engem nem különösebben érdekelt. Szeretek itt lakni. A reggeli friss fenyő illatnál nincs is jobb. Wolfstone híres gyönyörű fenyő erdejéről, tavairól,s persze a gazdag állatvilágáról. Egy pillanatra balra pillantottam,S láttam magam előtt a Diamond tavat,melynél éppen szarvasok ittak. Kreatív nevét onnan kapta,hogy vize olyannyira tiszta,hogy szinte már átlátszó.
Egy óra sétálás után végre beértem a város központjába.
A buszállomáson oda sétáltam az eladóhoz,kikértem a jegyem,S megnéztem,honnan indul a buszom.
7:30->Beacon Hills 13. állás.
-Hát ez remek. -mondtam mérgelődve,hiszen persze,hogy a legvégérő indult. Persze,ha ez nem lenne elég, várhattam fél órát.
Elsétáltam a 13. állásig,leültem a padra és kivettem a könyvemet,majd olvasni kezdtem. Tracy Wolf:Sóvárgás. Nem rég kezdtem el,de nagyon elnyerte a tetszésemet. Nem sokkal később motor zúgására lettem figyelmes. Úgy látszik,ha az ember egy jó könyvet olvas,akkor eltelik az a röpke fél óra.
-Jó napot-nyújtottam a jegyemet,majd miután le kezelte, leültem az első szabad ülésre,bedugtam a fülesemet,majd zenét hallgatva olvastam tovább a könyvet.
*5 órával később*
YOU ARE READING
Back to Beacon Hills (Theo Raeken Fanfiction) /SZÜNETEL/
Fanfiction"-Miattam sérültél meg,engedd,hogy megnézzem.-mondtam,míg végül beleegyezett. Elkezdtem lassan felhúzni a pulcsiját, miközben bal kezét a combomon pihentette. Az,amit az oldalán láttam borzalmas volt. Hatalmas karom nyom éktelenedett ott. Ránéztem...
