Pillangók vannak a gyomromban... [Wonki ff.]

□9■

A telefonom csipogására kelltem fel. Üzenetem érkezett.
Vakon tapgatózva kezdtem keresni a készüléket.
Aha! Ez lesz az! Nyitottam ki résnyire a szemeimet.
Ta-ki visszaírt.
Rögtön nagyobb lendülettel ültem fel.
"Szia Jungwon!
Nagyon örülök a meghívásnak és élnék a lehetőséggel, ha lehet. 😁
Ahh, de jó! Annyira örülök!
Nagyon fontos nekem Riki és szinte felemészt a hiánya! Köszönöm, hogy meghívtál! 🥺"
Hmm...
Biztos meg akarom én őt hívni?
Ingok meg egy csöppet.
De jót akarok Rikinek, így elővéve a legkedvesebb énemet, megpróbáltam kúltúráltan visszaírni.
Péntek délután tud jönni....
Remek!
Akkor ő már nem lesz meglepi...
No sebaj! Remélem így is örülni fog!
Csak miért érzem úgy, hogy én ezt még nagyon megfogom bánni?

Újabb üzenet.
Ezúttal Riki nővérétől.

Konon: Szia Jungwon!
Me: Hello!
Konon: Tudom nagy kérés és megértem, ha nemet mondasz, de...
Nem hozhatnám-e el a kis Xiao-Chent? A befogadó házaspár 4 éves kislánya. Az apuka kórházba került és sokat van bennt az anyja, gyakran én vigyázok rá. Nemleges válasz esetén, sajnálom, de vissza kell utasítanom a meghívást! 😔

Oh jajj! Szegény!
De ezt meg kéne beszélnem anyámmal, így már összesen 3 vendéget kéne elszállásolnunk.
Bár, ha jobban belegondolok....
A kislány úgy is biztosan Konon mellett szeretne aludni, ők megkapják Riki szobáját, ő meg akkor alszik velem. (Mint mindig, de ezt csak az apróbetűben!!)
És akkor Ta-kinak pedig megágyazhatunk a kanapén...
Bólintva megerősítettem magamat, majd óvatosan kikászálódtam az ágyból, vigyázva fel ne kelltsem Rikit.

- Anyaaa! - szólaltam meg a nappali érve - szokásához híven 7 óra óta fennt volt, nem aggódtam amiatt, hogy esetleg még alszik.
- Mondjad fiam! De te hogyhogy fennt vagy ilyen korán?
- Miért hány óra van? - kérdeztem összehúzott szemöldökkel.
- Nem úgy van, nincs annyira korán csak magadhoz képest! Egyébként 9 múlt pár perccel. - Jajj! Az csak 6 óra... Ma megint egy mosott rongy leszek! Na mindegy, maximum elalszom napközben...
- Szóval az lenne a kérdésem, hogy... - közelebb mentem hozzá, nehogy a szülinapos előtt lebukjunk. Igaz, még nem jött le, de bármi megtörténhet!
- Rendben van. - egyezett bele, mire felcsillant a szemem - Egy feltétellel! Mire visszaérünk apáddal, minden patyolat tiszta legyen!
- Ez az! - Örültem meg, amit ki is fejeztem és boldogan öleltem át édesanyámat.

- Minek köszönhető ez a nagy öröm? - kérdezte a konyhába lépve Riki rekedtes hangon, a szemeit dörzsölgetve. Mögém lépett és átölelt hátulról míg a fejét a vállamra hajtotta.
Úgy döntöttem ezt a kérdést inkább most elhárítom, így témát terelve tettem fel neki egy kérdést.
- Felébresztettelek? Vagy miért nem alszol?
- Nem, nem te ébresztettél fel. - elkezdett kivezetni a konyhából - Csak a hiányod! - mondta, mikor már anyám hallótávolságán kívülre érkeztünk - Már nem tudok nélküled aludni... - sóhajtotta, mire engem kirázott a hideg. Még mindig a vállamon pihentette buksiját.
- Tegnap... - köszörültem meg a torkomat - Tegnap, miért nem... Miért nem jöttél... aludni?
Na gratula Jungwon... ezt is sikerült kinyögni!
Elengedett hirtelen, mire hátrafordulva néztem vele szembe.
- Ezt... Nem...mondhatom el! - nyögte ki zavartan.
Sóhaj...
De nem akartam emiatt balhét. Majd elmondja, ha Ő úgy érzi...
- Gyerekek! - jön utánnunk anyám is. - Ma el kéne mennünk dokihoz. Egy fél óra múlvára össze tudtok készülni?
- Igen
- Ahaa
- Rendben, akkor hajrá, addig szabadok vagytok csak legyetek kész. - mosolyodott el.

Fél óra múlva indulásra készen állva ácsorogtunk az ajtóban. Én allul fekete melegítőben, fellül fehér póló, szürke kapucnis pulcsi és a fekete, pufi, télikabátomban.
Ő pedig barna nadrágban, fekete garbóval, a krémszínű szövetkabátjában, a fehér sáljával és fekete maszkjával, állt készen az útra
Why is this guy so sexy even when he's sick??
De komolyan... náthásan, a sok orrfújástól kipirosodott orrokkal így ki nézni illegális!
Más bezzeg...
Mint például én... akárcsak egy csöves, akit most szedtél össze az utcán...
Értitek...
Rendesen alulöltözöttnek éreztem magamat mellette, pedig basszus egy kibaszott orvosi rendelőbe megyünk!