Északiak Bosszúja | Yang Jungwon

1. fejezet

Jeon Yora pov:

Az órák csiga lassúságal teltek én pedig szorgosan jegyzeteltem, hogy ne maradjak le. Melettem daye telefonját bújta a mi padunk melett pedig ahogy sunghoonra vezetem a tekintetemet egy szem forgatásal díjaztam, hogy elaludt.

-De tanárnő --emelte fel a kezét az jake - Mi történe ha fellázadnának országunk ellen? Mennyi lenne az esélye, hogy megmenekülnénk?

-Ne már jake-- nyafogot sunghoon felemelkedve a padjáról- Ennyire oda vagy a történelemért? -- fintorgot ahogy jake hátra fordult, hogy rá nézen.

- Én legalább figyelek sunghoon. Veled ellentétben én beszeretnék jutni egy egyetemre-- rivalt rá mire sunghoon felnevetet.

-Szép tervek-- bólintot elismerően.

-Jake-- szólitota meg a tanárnő a fiút aki azonnal kiváncsi tekintetel nézet a idősebb szemüveges nőre- A kérdésedre a válaszom-- állt fel az asztalától majd kerülte meg azt és dölt fenekével az asztalnak- Úgy gondolom országunknak az emberek élete úgyan annyira fontos mind a sajátjuk. Biztosan azon lennének, hogy mindenkit megmentsenek. Szóval szerintem olyan ötven százalék aránya lenne arra, hogy megmenekülnénk.

-Na ne baszatok meg-- nevetet fel sunghoon hitetlenül mire a tanárnő szigorúan nézet rá- Az első akit mentenének az elnőkünk és a képviselők lennének. Az embereket le se szarnák-- fonta karba kezeit majd dölt hátra a székbe. Daye szemeit forgata majd az asztalra dobta a telefonját. - Az elnőkünk beülne a pucos kis repcsijébe és elmenne, mi nem számitunk csak az ő élete

-Mi értelme van ilyenekről beszélni? Ha eddig nem került sor fellázadásra akkor miért később kezdenék el? Már a hideg ráz ettől a témától-- borzongot meg felsimitva karjain daye - Értem én, hogy töri meg minden de én a háborús témáktól a falra mászok.

-Igen tanárnő-- sóhajtot fel sunghoon túljátszot dramatizálásal- Hagyuk szegény lányt,  még a végén nem csillám ponikról fog álmodni hanem a harmadik világháborúról-- a tanárnő idegesen csapta az asztalra az egyik tankönyvét amitől sokan összerezzentek köztük én is.

-Ez a téma az órai anyaghoz kapcsolodik-- nézet végig a teremben ülő diákokon- Akkor is tanulnátok róla ha nem akarjátok-- mondta keményen- Fellázadás, ez az óra anyaga. Jake kérdése pedig sokatokban elültetheti a bogarat mi van ha a mi országunkal történe meg. Mit tennétek? Ha menekülnötök kelelne? Ez egy igen is fontos téma.

-Hát had válaszoljam meg kedves tanárnőm kérdését-- csapta össze tenyerét sunghoon

- Remek egy jelentkező. Gyerek ki-- bicentet maga melé a tanárnő mire sunghoon beképzelt arckifejezésel felállt majd dayere kacsintot és lazán kisétált a tanárnő mellé aki fére állva adta át a szót sunghoonak.  Kezdődik....

-Egyszerűen fognám magamat és segítenék az eleseteknek-- daye melettem hangosan nevetet fel míg jake egy köhögésbe folytota el kikivánkozó nevetését. Sunghoon? Ez nevetséges...

-Te? -- mutatot barátnőm hitetlenkedve sunghoonra aki felvont szemöldökel vigyorgot- Segitenél másokon? -- sunghoon bólintot egyet mire daye gúnyosan nevetet fel- Ne viccelj már! Saját magadon kivül senki más sem érdekel nem, hogy egy fellázadásnál másoknak is segíts

-Halál nyugodtan kezelném a dolgokat-folytata nem is törödve barátnőm szavaival- Mert én minden helyzetben nyugodt maradnék. -- kezeivel hátra tenyerelt az asztalon és sóhajtot egyet fekete hajába túrva.

-Ha te ebben a helyzetben nyugodt lennél akkor én holnap nyerek a lótton-- horkantot fel jake gúnyosan mosolyogva

-Úgyan sunghoon csak áltatód magadat. Mint tudjuk, hogy gyáván megfutamodnál-- szólalt fel daye én pedig csak csendben kapkodtam közöttük a tekintetemet, hogy ha kell bármelyik percben közbe szólhasak mielőtt elfajulnának a dolgok.