Minden fülkébe benéztem, de sehol sem találtam azt a rohadt pálcát. Ekkor egy tejföl szőke, jóképű, hegyes állú fiú lépett hozzám, mert látta, hogy keresek valamit. Amikor megláttam, rögtön tudtam, ki az, de ezt inkább nem hangoztattam.
-Ezt keresed?- mutatta fel a varázspálcámat. Akkor indult el a vonat és én annyira megörültem a pálcámnak, hogy mikor elindultam felé véletlenül neki estem szegény fiúnak.
Megilletődve adta át nekem a pálcát.
-Te... már egyszer találkoztunk.- jött neki a felismerés.
-Na ne mond! Nem valami jó emlék. De azért kösz! - mutattam fel a pálcát.
-Nincsmit! Tényleg kicsit bunkó voltam akkor. De azt nem értem, hogy te még csak most jöttél Roxfortba és máris tudod, ki vagyok. Ez hogy lehetséges?
-Maradjunk annyiban, hogy sokat hallottam rólad az ikertestvéremtől.
-Igazán? És ki az ikertestvéred?
-Harry Potter. Én Rose Potter vagyok. És ahhoz képest, hogy miket hallottam rólad, egész kedves vagyok veled!
-Azt... elhiszem - láttam egy szemernyi bűntudatot az arcán, ezért egy kicsit megenyhültem.
-Na jó, azért mert Harryvel nem vagy valami jóban én még nem ítéllek el.
-Tényleg?
-Tényleg.
-Bejössz? - mutatott a fülkéje felé. Senki nem volt benne.
-Jó, persze!
Leültünk. Nagyon sokáig beszélgettünk. Csak úgy repült az idő.
-Szóval te vagy Potter ikerhúga, de azért nem élhettetek együtt, mert a nagynénétekék nem bírtak volna veletek? Ez elég hülye ok.
-Hát... - a vonat hirtelen megállt.
-Mi történt?!
Kinéztem a folyosóra. Többen is így tettek, de ott nem volt semmi különös. Egyszercsak megláttam Harryt, ezért gyorsan visszamentem a kabinba.
-Na mivan?- kérdezte Draco. Éreztem egy kis félelmet a hangjában.
-Nem tudom.
Kinéztünk az ablakon. Valaki vagy valami felszállt.
![](https://img.wattpad.com/cover/307983751-288-k201967.jpg)
YOU ARE READING
2. Rose Potter és az azkabani fogoly
FanfictionRégi iromány! Előző rész: 1. Rose Potter és az Ilvermorny diákjai [BEFEJEZETT] Én Rose Lily Potter vagyok, a híres Harry Potter ikerhúga. Így kicsit nehéz elkezdeni a Roxfortot. Harry szerencsére tudja, ki vagyok. Persze nem együtt nőttünk fel, de o...