2. Rose Potter és az azkabani fogoly

15. A találkozás (Sirius Black III.)

Amikor Rose leért a tópartra ott valaki már várt rá. De nem az akihez jött. Egy fekete kutya állt a tó partján. Rose döbbenten állt meg. Mikor a kutya ugatott egyet kedvesen, közelebb ment hozzá.

-Szia!- vakarta meg a kutya fültövét.- Hát te meg mit keresel itt? A gazdád itt van?- ekkor Rose ijedten kapta el a kezét, mivel a kutya megrázta a fejét. Pont mint egy ember. Rose-ban felmerült, hogy talán egy animágussal van dolga.- Mi a neved?

Erre aztán olyan történt amire a lány a legkevésbé számított: a kutya emberi alakká változott. De nem akárkivé! Az addig kutyának hitt ember, maga Black volt.

-Sirius Black.- mutatkozott be kedvesen.

Rose erejiben kihűlt a vér s kihagyott egyet a szíve. Hiszen azzal a varázslóval állt szemben akitől a legjobban félt - persze csak Voldemort után. Futni akart, de a lábai gyökeret eresztettek a földbe. Üvöltött volna, de a hangszálai cserben hagyták őt, életében először. Csak tátogni tudott.

-Még találkozunk, Rose Potter.- azzal visszaváltozott kutyává és elfutott.

Rose döbbenten állt és nem tudta, mit csináljon. Hogyha Black tényleg rá és Harryre vadászik akkor most miért nem ölte meg őt?

-Beszélni akartál velem?- szakította ki a gondolatmenetéből egy ismerős hang. Rose rögtön megfordult. A lány szeme könnyes volt az ijedtségtől. Mikor ezt Draco meglátta, azonnal lefagyott a vigyor az arcáról.- Mi...?- a fiúnak nem volt ideje befejezni a mondatot, mivel ekkor Rose szorosan megölelte. Draco is visszaölelt.

Így álltak egy darabig, de aztán a fiú gyengéden eltolta magától a lányt.

-Mi történt?

-Itt volt.- mondta még mindig transzbaesve Rose.
-Ki?- kérdezte értetlen arcal Draco.
-Sirius Black.
-Hogy mi van?! De ugye... jól vagy?
-Igen.- felelt elmerengve a vörös.- Fura is volt. Meg sem próbált bántani.- Rose szemeiben mégmindig megtalálható volt pár könnycsepp, hiszen a lány nagyon megijedt. Draco is egy kicsit megijedt. Még sosem látta ilyennek a lányt.

Szóval csak álltak ott és néztek egymás szemébe.

-Egyébként,- törte meg a csendet a szőke- miért akartál velem találkozni?

-Mert gondolkoztam,- szedte össze magát Rose. - és úgy gondoltam, hogy talán mindkettőnknek jobb lenne, hogyha csak barátok lennénk.- Malfoy már nyitotta a száját, de Rose a szavába vágott.- Úgy sokkal egyszerűbb volt, vagy nem?

-De.- felelt lesütött szemmel a szőke. Egyetértett a lánnyal, de ő közel sem akarta feladni ezért a "kapcsolatukat".- Ha te tényleg ezt szeretnéd, legyen,... de tényleg ezt szeretnéd?

-Én... ne zavarj össze, Malfoy! Megmondtam amit akarok.- azzal Rose már ment is volna, de Draco megfogta a kezét és kedvesen visszarántotta. Megfogta a lány derekát, Rose pedig Draco tarkójába kapaszkodott. Már majdnem újra megtörtént az a csók, de ekkor egy hihetetlenül mérges hang szólalt meg a hátuk mögött.

-Rose?! Mi a griffes fenét csinálsz te?!

Draco és Rose gyorsan szétrebbentek és Harryvel találták szemben magukat.

-Harry?! Nincs jobb dolgod, mint utánam kémkedni?!- nézett rá villogó szemekkel Rose.

-Én csak azt szeretném, hogy ne egy ilyen görénnyel legyen az első csókod. Hidd el nekem: ő nem érdemli meg!

-Köszönöm, de magam is el tudom dönteni, hogy ki érdemlik meg!- felelt hűvösen.

- Rendben, de azért... Mindegy! - legyintett Harry és már ott sem volt.

Rose és Draco egymásra vigyorogtak, aztán pár perc beszélgetés, sétálgatás után ők is bementek a kastélyba.