A következő óra a sötét varázslatok kivédése volt. Harrynek és Rose-nak is ez volt a kedvenc órája mivel mindketten kedvelték Lupint. Ez az óra a Mardekárosokkal volt. Amikor beléptek a terembe Rose rögtön észrevette az ismerős szőke fürtöket. Harry pedig azt vette észre, hogy a lány kit is bámul.
De nem szólt semmit, csak elment megkeresni Ront és Hermionét.
-Köszöntelek, benneteket!- lépett be Lupin professzor a terembe.- A mai órán egy nagyon érdekes lénnyel fogunk foglalkozni. Mégpedig a mumussal. Ki tudja, hogy néz ki?- erre természetesen az okos Granger lány tette fel a kezét.- Igen, Mss.Granger?
-A mumus alakja attól függ, hogy kivel áll szemben. Mindig azt az alakot ölti fel amitől az ellenfele a legjobban fél.
-Nagyon jó! Tíz pont a Griffendélnek! Szóval a mumust egy egyszerű varázslattal vissza is lehet verni: commiculissimus. Mondjátok utánam...- innentől Rose egy szót sem hallott mert a szőke Malfoy fiú lépett oda hozzá.
-Ami a múltkór a dombon történt...- kezdte Draco.
-Ne beszéljünk róla! Hibát követtünk el, van ilyen.- Draco szíve darabokra hullott a lány szavaira.
-De mi van ha mégsem hiba volt?- csúsztak ki a szavak a száján. Nem is értette mi ütött belé, hogy ezt mondja.
-Komolyan gondolod?- kérdezte döbbenten Rose. Igazából ő is szerette volna megismételni azt a csókot, de úgy érezte, hogy előbb-utóbb tényleg egymás ellen kell majd harcolniuk. Azt pedig nagyon nem akarta. És tudta, hogy Draco sem akarja.
-Mr Malfoy! Mss Potter! Figyelnek?- szakította félbe a kínos beszélgetést Remus.- Azt kértem álljatok egy sorba.- és valóban. Rose-on és Draco-n kívűl mindenki egy sorban állt egy fa szekrény előtt ami néha-néha megremegett.- Szóval, gondoljatok arra amitől a legjobban féltek és képzeljétek el viccesen. Neville! Igaz? Mitől félsz a legjobban?- Neville valamit maga elé motyogott.- Nem hallottam.
-Piton professzortól.- mondta mégmindig kissé motyogva. Rose elég nevetségesnek találta, hogy egy varázsló egy tanártól fél, mivel a varázs-világban mindig annyi veszély leselkedett az emberre, hogy a lány nem is tudott választani. Neki még Piton volt a legkisebb gondja. De mindenki nevetett. Még Lupin is elmosolyodott.
-Te a nagymamáddal élsz, igaz?- Neville bólintott.- Akkor mondom mit csinálj: képzeld el...- a végét Rose nem nagyon hallotta.- Készen állsz? 3...2...1...- Lupin a pálcáját az ajtóra szegezte, mire az kinyílt, a professzor pedig félreállt. A szekrényből egy fekete köpenyes zsíros hajú férfi jött ki. Perselus Piton. Neville rászegezte a pálcáját.
-com... commi... commicolissiumus .- dadogta.- commicolissimus!- Piton köpenye hírtelen eltűnt és helyette, egy zöld "egyberuha" termett rajta, rózsaszín kézitáskával. Nem is beszélve a csicsás női kalapról, amit egy kitömött sas koronázott meg. Mindenki nevetett. Neville elképzelte Pitont a nagymamája ruhájában.
-Szuper!- kiáltott Lupin.- Így kell ezt! Következő!- ezután Ron következett. A mumus óriási pókká változott. A fiú tekintetében félelem vegyült.
-commicolissimus!- kiáltott, mire a pók lábán hirtelen görkorcsolyák keletkeztek amitől a pók lábai kicsúsztak alóla. Ezen is nevettek a gyerekek. Volt Parvati, Lavender és Seamus és még mások is. Végül (még Rose előtt) Harry következett. A mumus sokáig nem tudta eldönteni, hogy milyen alakot öltsön. Remus feszűlten figyelt. A mumus végül dementorrá változott. Harry remegő kezével felemelte a pálcáját.
-commicolissimus!- a dementor feje kipukkadt. Ezen most senki nem nevetett. A levegőben tapintani lehetett a feszültséget. Rose következett. A mumus most is sokáig vacakolt. Remus még mindig feszülten figyelt. Végül a mumus egy fekete köpenyes varázsló külsejét öltötte fel. Először a csukjája miatt az arcát nem lehetett látni. Rose észrevette, hogy a kezén a bőr rikítóan fehér. Reszketett, mert szinte biztos volt benne, hogy mit vagyis, kit lát. Komótosan lehúzta a fejéről a csukját. Az első amit Rose meglátott, egy világító vörös szempár volt. Haja az nem volt. A szemeiben a pupilla olyan volt minte egy kígyóé. Mindez gyorsan történt. Rose-nak még nem is volt ideje felemelni a pálcáját, mikor Lupin elé ugrott. Voldemort hirtelen teliholdá változott. Rose tudta, hogy Remus azért ettől fél a legjobban mert ő teliholdkor elveszítette az emberi tudatát és a szeretteinek is árthat.
-commicolissimus!- mondta ki a férfi a varázsigét.
A hold lufivá változott, ami kipukkadt és berepült a fa szekrénybe.
YOU ARE READING
2. Rose Potter és az azkabani fogoly
FanfictionRégi iromány! Előző rész: 1. Rose Potter és az Ilvermorny diákjai [BEFEJEZETT] Én Rose Lily Potter vagyok, a híres Harry Potter ikerhúga. Így kicsit nehéz elkezdeni a Roxfortot. Harry szerencsére tudja, ki vagyok. Persze nem együtt nőttünk fel, de o...