Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
🖇·˚ ༘ ┊͙ 𝐊𝐈𝐒𝐒ˊˎ
playιng: ᴡʜᴏ - ʟᴀᴜᴠ 1:35 ──────ㅇ───────── 3:47
► ▌▌ ■
─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ───
"És talán addig volt a jó." mondta Kiyomi hevesen dobogó szívvel. Wakasa szíve is jobban kezdett el verni Kiyomi közelségétől, de egyben annyira élvezte azt, hogy megint ilyen közel lehet a lányhoz.
"Ennyi év után sem látsz szívesen?" kérdezte Waka a lányra sem nézve.
"Inkább nem akarlak zavarni téged, hisz én mindössze mást sem teszek, csak zavarok." felelte Kiyomi fájdalmasan.
"Itt nem inkább én vagyok a zavaró tényező? Hisz miattam mondtad majdnem vissza a munka ajánlatott." emlékeztette Kiyomit Wakasa a múltra.
"Egész életemben te zavartál a legkevésbé, de persze, én vagyok a hibás." mondta gúnyosan Kiyomi.
"Ezt úgy mondod mintha mindig is te lettél volna a hibás. Pedig én úgy emlékszem, hogy engem hibáztattál mindig." válaszolta Wakasa.
"Mert talán te voltál az aki mit sem törődve a dolgokkal nem segítettél semmiben! Nem támogattál, de nem is ellenezted! Egyedül kellett döntenem az életemről és a közös jövőnkről is!" mondta indulatosan Kiyomi és rádöbbent, hogy eddig miért nem akart Wakasával beszélni.
"Nem támogatalak? Végig melletted voltam és nem akartalak befolyásolni! De te voltál az aki nekem vágta az eljegyzési gyűrűjét és ott hagyott." hozta fel a fájdalmas emlékeket Wakasa.
"Talán okkal tettem! Elszakadt a cérna mikor mit sem fogkalkoztál a kételyeimmel és kicsit sem voltál mellettem." felelte Kiyomi szinte kiabálva.
"Mint mondtam, végig melletted voltam és próbáltalak érzelmileg támogatni, de te ebből semmit sem vettél észre amiről nem tehetek!" mondta Wakasa is indulatosan.
"Inkább fejezzük ezt be." fordított hátat Kiyomi.
"Menekülj ahogy mindig szoktál." mondta Wakasa amit Kiyomi tisztán hallott, de inkább nem foglalkozott vele.
Mindkét félnek meg van az oldala, de egyszerűen képtelenek megbeszélni, mert csak a saját igazukat fújják. Szinte elképzelhetetlen, hogy egyáltalán ők valaha egy párt alkottak. Pedig őket egymásnak teremtették, csak ezt képtelenek beismerni.
"Ezt elcsesztéttek." mondta Takeomi az ifjú párnak.
"De legalább megpróbáltuk." mondta Kagami.
─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ───
"Nem lesz az kicsit sok Kiyomi?" kérdezte Benkei a lánytól és próbálta elvenni tőle a pezsgőt.
"Kicsit sem lesz sok. Ne aggódj Benkei, minden a legnagyobb rendben lesz." mondta Kiyomi miközben a saját lábán nem tudott megállni.
"Omi-chan tényleg elég lesz. Kagami-chan nagyon ideges lesz ha így meglát." vette el Takeomi Kiyomitól a poharat és minél messzebb tette a lánytól. Kiyomit túlságosan is felzaklatta az, hogy Wakasával beszélt.
"Kagami sosem ideges rám. Nem kell félni Omi-kun." mondta nevetgélve Kiyomi.
"Ugyan az fog történni mint mikor elsőnek fogyasztott alkoholt." sóhajtott Takeomi és nem tudta mit kezdjen a lánnyal.
"De akkor Waka volt az aki tudta kezelni." felelte Benkei.
"Waka? Hol van Waka? Látni akarom azt a szemetet!" állt fel Kiyomi és készült megkeresni Wakasát.
"Biztos hogy nem!" állította meg a két fiú Kiyomit.
"De jogom van látni őt! Hisz a barátnője vagyok. Waka barátnóje vagyok!" jelentette ki Kiyomi.
"Hogy kinek a barátnője vagy?" kérdezte Kagami amint meghallotta mit mond a legjobb barátnője.
"Kagamiiii! Benkei és Omi-kun nem engedd Wakához. Ugye te megengeded, hogy láthassam?" kérdezte Kiyomi.
"Nem." felelte egyszerűen Kagami.
"De miérttt? Meg kell neki mondanom, hogy mennyire utálom amiért cserben hagyott mikor szükségem lett volna rá!" mondta idegesen Kiyomi. "Meg azt is mondanom kell neki, hogy szeretem, mert történjen bármi is, de én szeretem őt!" mondta a lány most már sokkal inkább sírós hangon.
"Kiyo-chan gyere elmegyünk aludni." emelte fel Shinichiro a lányt.
"Nem! Hagyjál Shin! Táncolni fogok!" ütötte meg Kiyomi Shinichirot.
A többiek hagyták táncolni Kiyomit arra gondolva, hogy majd elfárad és akkor majd elviszik aludni. De ehelyett Kiyomi még több alkoholt ivott és már azt sem tudta merre van, a barátaira pedig végképp nem hallgatott.
"Kiyomi!" szólt rá Kagami amikor a lány már túlzásba esett.
"Hagyj már Kagami! Most oda megyek ahhoz a szép fiúhoz." mutatott Wakára Kiyomi, de nem igazán volt tisztában azzal, hogy kire is mutatott.
"Tudjátok mit? Nézzük mi lesz ebből." ült le Kagami Shinichiro mellé és nézte a jelenetett.
"Mond szép fiú zavarna ha megcsókolnállak?" kérdezte Kiyomi Wakától.
"Mit akarsz hercegnő?" kérdezte Waka nem gondolkodva azon, hogy hogyan is nevezi a lányt. Hisz míg együtt voltak Wakasa mindig ezen a beceneven hívta a lányt és nehéz a megszokást abba hagyni.
"Csak egy csókot, semmi mást." nevetgélt Kiyomi. Wakasa a többiekre nézett, de ők csak fáradtan néztek vissza rá.
"Akkor gyere velem." emelte fel Wakasa Kiyomit azzal a szándékkal, hogy beviszi a szobájába.
"Te nem csak szép vagy, de kedves is. Ha nem szeretnék mást még esélyed is lenne." mondta Kiyomi átölelve a fiút.
"Ha van más akit szeretsz akkor miért akarsz engem megcsókolni?" kérdezte Wakasa és egyből arra gondolt, hogy talán Kiyominak van valakije.
"Mert hasonlítasz rá. De ő engem már nem szeret, én viszont őt igen mindennél jobban. Még az illatod is hasonlít Wakáéhoz." bújt közelebb Kiyomi Wakasához.
"Még hogy nem szeretlek? Higgy csak ebben hercegnő." fektette le az ágyba Wakasa a lányt. Pár percig még ott maradt Kiyomival és megcsodálta őt, hisz olyan rég látta már és hiányzott neki.
Miután Kiyomi végre elaludt mindenki felszabadultabb lett és Kagami sem aggódott már a legjobb barátnője miatt. Shinichiro pedig annál inkább aggódott Wakasa miatt, mert őt is igazán felzaklatta Kiyomi jelenléte. Viszont mint tinédzserként is most is meg fog tenni mindent Kagami és Shinichiro, hogy Kiyomi és Wakasa együtt legyenek.
