─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ─── "Most mi lesz?" kérdezte Kiyomi mikor Kagami a szemeit is eltakarta.
"Maradj már nyugodt." szólt rá Kagami mikor már sokadjára kérdezte ugyan azt Kiyomi.
A tengerparton egy kisebb pikniket szervzetek a többiek. Mindenhol fény volt, a homokban le voltak terítve a takarók és a párnák le voltak dobva, Kiyomi kedvence ételei is tálalva voltaj és egy kivetítő volt felállítva ami indításra kész volt. Emellett pedig mindenki a helyén állt arra várva, hogy Kiyomiék megérkezenek.
Amint a helyszínre érkeztek Kagami elkezdett visszaszámolni a kezein, hogy a többiek időben köszöntsék Kiyomit.
"Boldog születésnapot Kiyomi!" kiáltották mindannyian egyszerre. Kiyomi pedig csak állt ott nem értve mi történik, hisz már egyszer felköszöntötték.
"Ez mégis mi." mondta meglepetten Kiyomi, mert más reakció nem jött ki belőle.
"Mondtam, hogy inkább ne este csináljuk, de nem hallgatattok rám!" mondta Shinichiro aki a naplementébe tervezte az egész pikniket, de a többiek lezavazták.
"Biztosan annyira tetszik neki, hogy megszólalni sem tud. Az este sokkal jobb mintha kora délután csináljuk!" mondta Kagami ellent mondva a férjének.
"Nagyon szépen köszönöm! El sem tudjátok képzelni mennyire tetszik." szólalt meg végre Kiyomi mikor sikerült neki feldolgozni a látottakat.
"Hah! Megmondtam!" mondta Kagami győzedelmeskedve.
"Omi-chan ülj le, mert még semmit sem láttál." mondta Takeomi és leültette Kiyomit a kivetítővel szembe, a többiek pedig mellé ültek.
"Várj Omi-kun! Waka hol van?" kérdezte Kiyomi mielőtt még Takeomi elindította volna a videót.
"Az előbb még itt volt." mondta Benkei, de Waka eltűnt. Igazából csak muszáj volt visszamennie a szobájába valamiért.
"Itt vagyok." szólalt meg Waka miután visszatért és hallotta, hogy őt keresik.
"Akkor indulhat?" kérdezte Takeomi még gyorsan.
"Indítsd Omi-kun!" mondta Kiyomi izgatottan.
Kiyomi egy filmet várt vagy hasonlót, de ehelyett a barátai jelentek meg a képen, viszont egy gimis felvétel volt.
A videón éppen Kiyomi és Waka veszekedett, mert Waka megint bunkó volt a lánnyal, a többiek pedig ezt felvették.
A következő felvételen már a ballagásukon vannak ahol Kiyomi elsőnek kóstolta meg az alkoholt és nagyon tetszett neki. Azóta sem bírja jobban az alkoholt.
"Ezt minek tartottátok meg." mondta Kiyomi szégyellve önmagát.
A videók idő sorrend szerint voltak, így Kiyomi azt is láthatta, hogy miből maradt ki addig amíg nem volt itthon. De mind emellett eszébe jutottak az idők is amikor még itthon volt és mindig a barátaival volt. Borzalmas személynek érezte magát amiért kimaradt mindenből amit a többiek átéltek. Persze, a fontosabb eseményekre haza jött, de az mégsem ugyanaz.
"Sajnálom srácok!" tört ki sírásba Kiyomi mire mindenki rá figyelt és nem értették mi a baja van.
"Mégis mit?" kérdezte Shinichiro a lánytól.
"Hogy itt hagytalak titeket. Borzalmas barát vagyok." sírt Kiyomi.
"Ez nem igaz. Nagyon jól tetted, hogy elmentél." ölelte át Kagami a barátnőjét.
"De mindenből kimaradtam és egyedül hagytalak titeket mikor kellettem volna." mondta Kiyomi sajnálva az egészet.
"Ne sírj emiatt Omi-chan, mert sosem kellettél." mondta Takeomi a lányt próbálva vigasztalni, de nem sikerült neki a poénjával.
Míg mindenki vigasztalta a lányt addig Wakasa a háttérben állt és egy szót sem szólt, hisz az ő véleménye szerint tényleg nem kellett volna Kiyominak elmennie. Legalábbis a szíve szerint, de igazából tudja, hogy ez volt a helyes, hisz a karrierje nagyon fontos volt mindig Kiyominak. Emiatt Wakasa hihetetlenül büszke a volt barátnőjére, hisz az álmait elérte.
─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ─── Éjfél előtt már mindenki aludt Kiyomin és Wakasán kívül, akik a film végét még megnézték.
"Ez borzalmas volt." mondta Kiyomi amikor a filmnek vége lett.
"Minek néztük ezt mi végig?" kérdezte költőien Wakasa akinek szintén nem tetszett a film.
"Ilyen hülye főhősnőt én még nem láttam. A férfi főhősről már nem is beszélve." mondta teljesen kiakadva Kiyomi.
"A másik fiút kellett volna választania, nem pedig ezt." értett egyet Wakasa a lánnyal.
"Csendet!" szólalt meg álmos hangon Kagami mire Wakasa és Kiyomi is teljesen elnémult.
Mivel nem akarták a többieket felébreszteni inkább csendben maradtak, de most egyáltalában nem volt feszült a légkör mint eddig mindig.
"Boldog szülinapot Kiyomi." nyújtott át Wakasa egy kisebb ajándékot Kiyominak, mire a lány csak nagy szemekkel pislogott és azt hitte ezt most beképzeli.
"Ez az enyém?" vette el Kiyomi az ajándékot teljesen összezavarodva.
"Igen, hiszen neked van ma szülinapod." felelte Wakasa és egyáltalán nem nézett a lányra.
"Ez igaz, de akkor is." mondta Kiyomi nem találva a helyes szavakat.
"Nem adhatok ajándékot egy barátomnak?" kérdezte Wakasa Kiyomi szemeibe nézve. Kiyomi is meglepődött azon amit Wakasa mondott, de még ő maga is.
"De, hisz barátok vagyunk." folytatta Kiyomi azt amit Wakasa elkezdett.
"Akkor nyisd ki az ajándékod." felelte Wakasa. Kiyomi pedig már meg is feledkezett arról, hogy kapott valamit, de gyorsan kinyitotta, mert kíváncsi lett.
"Ez nem az a nyaklánc amit tegnap a városban láttunk?" gondolkodott hangosan Kiyomi.
"De. Láttam, hogy tetszik, szóval megvettem." mondta Wakasa mintha semmiség lenne.
"Köszönöm Waka." mondta Kiyomi mosolyogva és egyből feltette a nyakláncot amin egy kék pillangó lógott.
Wakasa egyébként nem akarta oda adni az ajándékot, mert egyáltalán nincsenek olyan kapcsolatban, de Shuujin tettei és az ajándéka felcseszte annyira, hogy inkább ő is adjon ajándékot Kiyominak.
Kiyomi pedig repdesett a boldogságtól belül és el sem akarta hinni ami történt. Igaz, hogy a szerelme most nevezte az egyik barátjának, de ez is haladás. Hisz a megismerkedésük után is csak barátok voltak és csak aztán lettek szerelmesek. Meg ez egyébként is egy áttörés, mert eddig csak ellenségként tekintettek egymásra, így Wakasa megtette az első lépést Kiyomi felé.
A többiek terve pedig sikeresen bevált. Bár nagy részben Shuujin tehet ehhez hozzá, de a hangulat megteremtése határozottan a többiek érdeme.
Ezután nincs több dolguk mint várni a pillanatra mikor Kiyomi és Wakasa ismét rájön, hogy nem tudnak egymás nélkül élni ami pedig azt eredményezi, hogy összejönnek megint. Viszont azt is szem előtt kell tartani, hogy Kiyomiról és Wakasáról van szó ami miatt sosem tudni mikor tör ki a harmadik világháború. De talán majd most sikerül nekik leülni és értelmesen megbeszélni akár a múlt sérelmeit.
