─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ─── A szerelem nem elegendő egy kapcsolathoz. Mégis ha elég erős ez az érzés akkor az a kapcsolat bármit képes átvészelni. Ha szereti egymást két ember akkor megbocsátják a másik hibáját és megpróbálnak a jövőben jobb párjuk lenni a másiknak.
Pontosan ez történt Wakasával és Kiyomival is. Mégha a kapcsolatuk elején ők voltak a tökéletes pár, akik sosem vitatkoznak, akik kiegészítik egymást, elegendő volt nekik egy komolyabb törés és véget is ért a kapcsolatuk. Éveket töltöttek külön egymástól és ez idő alatt is képtelenek voltak túl lépni a másikon, sőt sokkal inkább akarták egymást. A fájdalmakon túl lépni nagyon nehéz és nekik nem ment, emiatt inkább egyfolytában vitatkoztak, de az érzeseiknek még sem tudtak megálljt parancsolni és így ismét barátok lettek. Mikor már minden rendben volt és esélyt láttak arra, hogy megint legyen közös jövőjük, egyszerűen az élet közbe szólt és ismét fájdalmat okoztak egymásnak. De talán minden fájdalom kellett ahhoz, hogy ma boldogan tervezzék együtt a jövőjüket.
Ők egy olyan pár akik idegenekből váltak barátokká, majd szerelmesekké, abból pedig ellenséggé és ezután minden kezdődött előlről. De tanultak a hibákból amiket a jövőben megpróbálnak nem elkövetni.
─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ─── "Kagami sosem említetted, hogy egy esküvő megszervezése ilyen fárasztó." dőlt ki Kiyomi.
"Én mondtam, csak te nem hitted el." mondta Kagami.
"Mindjárt átgondolom, hogy kell nekem ez az esküvő vagy sem." szenvedett Kiyomi tovább.
"Ha nem hisztiznél minden fél órában akkor már akár kész is lehetnénk." felelte Kagami aki Kiyomi helyett is dolgozott.
"De engem nem érdekel ki hová ül. Üljön mindenki oda ahová akar." mondta Kiyomi akinek teljesen elege volt az ülésrendből.
"Kiyomi fogd be és csináld a dolgod." mondta Kagami, mire Kiyomi felült és folytatta a munkát.
Kiyomi egészen addig maradt nyugodt míg Waka és Shinichiro meg nem érkezett. Ezután tudta Kagami, hogy Kiyomit semmivel sem fogja tudni rávenni, hogy folytassák a szervezést.
"Holnap innen folytatjuk, de nem fogsz menekülni, szóval aludj ma egy jót Kiyomi, mert holnap nem fogsz." mondta Kagami még mielőtt haza indult volna Shinichiroval.
"Értettem Kagami." felelte Kiyomi és előre sajnálta magát a holnapi nap miatt.
"Még mindig ezt csináljátok?" kérdezte Waka megnézve a papírt.
"Igen! El se tudod képzelni milyen nehéz egy ilyet összerakni! Teljesen kész vagyok Waka!" ölelte át Kiyomi a barátját.
"Már csak két nap van, bírd még ki egy kicsit hercegnő." adott puszit Waka Kiyomi homlokára.
"De addig Kagami halálra fog dolgoztatni és az izgatottság is meg fog ölni." mondta Kiyomi.
"Azt szeretnéd, hogy özvegy legyek mielőtt egyáltalán feleségül vennélek?" kérdezte Waka.
"Természetesen nem. Meg szeretném élni az esküvőnket, majd utána a kimerültségtől meghalok." felelte Kiyomi.
"Ne legyél már ilyen dramatikus." mondta Wakasa.
"Majd akkor nem leszek dramatikus ha már végre a nászútunkon leszünk." mondta Kiyomi teljesen kimerülten.
"Te sosem változol." felelte Wakasa a lányt magához ölelve.
Jót tett a kapcsolatuknak, hogy tiszta lappal kezdtek, de nem elfelejtve a múlt hibáit. Ez az oka amiért most tervezhetik a nyári esküvőjüket amiről mindig is álmodoztak.
"Nagyon szeretlek Waka!" mondta Kiyomi hatalmas mosollyal az arcán.
