─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ─── A nyaralás utolsó napjai viszonylag nyugodtabban teltek. Kivéve ha azt figyelembe veszük, hogy Shuujin és Wakasa egyfolytában versengenek.
Természetesen Shuujin meg fog minden alkalmat, hogy Kiyomival legyen Wakasa pedig a lánnyal megy, hogy véletlenül se maradjanak kettesben. Kiyomi ebből semmit sem észlel, de a barátaik örömmel nézik a drámát és feszültséget ami a két fiú közt van.
Wakasa nem teljesen békélt meg a múlttal és továbbra is haragszik Kiyomira, de jelenleg a féltékenysége nagyobb mint a haragja, így inkább szünetelteti a hideg háborút. Kiyomi pedig teljesen azt hiszi, hogy Wakasa megbocsátot neki és ez megint csak a kapcsolatuk kezdete. Mégha Waka ezt nem is így gondolja, nem tagadhatja, hogy megint jó érzéssel tölti el Kiyomi közelsége.
"Nem akarok haza menni!" mondta Kiyomi pakolás közben.
"Ne gyerekeskedj, hanem pakolj." mondta Kagami aki egész reggel ezt hallgatta Kiyomitól.
"De itt olyan jó." mondta Kiyomi szomorúan.
"Igazán? Akkor maradj itt, csak fogd be." mondta Kagami nem túl kedvesen.
"Na de Kagami! Mi van akkor ha visszatérbe Tokióba nem lesz ugyan az mint itt?" kérdezte Kiyomi a barátságára utalva Wakával.
"Tudhatam volna, hogy valami ilyesmi áll a háttérben." sóhajtott Kagami fáradtan.
"A feltevésem teljesen jogos, szóval inkább mondj valamit!" mondta Kiyomi pánikolva.
"Ha Waka egyszer megenyhült akkor nem fogja megváltoztatni az álláspontját, csak mert vissza megyünk a városba." mondta Kagami.
"Igazad van, de én félek!" aggódott tovább Kiyomi.
─── · 。ﾟ☆: *.☽ .* :☆ﾟ. ─── Az utolsó vacsorájuk fogyasztotta a baráti társaság Okinavában és olyan nyugodtan telt az egész mintha soha semmi sem változott volna köztük az évek alatt.
"Kiyomi elég." vette el Waka a lánytól a sokadik bort.
"De most miért? Hagyj igyak még eggyel." próbálta vissza szerezni Kiyomi a poharát.
"Nem." mondta Wakasa egyszerűen.
"De csak egyetlen egy korty lesz. Ígérem Waka!" mondta Kiyomi, de az alkohol már kezdett a fejébe szállni.
"Neked egy pohárral sem kellett volna inni, nem még, hogy többet igyál." felelte Waka.
"Gonosz vagy Waka." adta fel Kiyomi és az asztalra feküdt le pihenni.
"Kelj fel Kiyomi. Nem aludhatsz az asztalon." emelte fel Waka a lány fejét.
"Akkor vigyél a szobámba." felelte Kiyomi és egyáltalán nem volt eszméleténél, csak az alkohol beszélt belőle.
"Inkább aludj itt." mondta Wakasa nem foglalkozva tovább a lánnyal.
A többiek mosolyogva nézték végig a párbeszédet Kiyomi és Wakasa között. Hihetetlenül büszkék voltak magukra, mert teljesen úgy gondolják, hogy ez miattuk jött létre. Ami igaz valamilyen szinten, de igazából nem miattuk jutottak idáig.
"Máskor is el kellene utaznunk így." dobta fel az ötletet Kagami.
"Legközelebb menjünk hógolyózni!" mondta Takanashi boldogan.
"Hó? Hol?" kelt fel Kiyomi amint meghallotta a hó szót.
"Omi-chan inkább te csak aludj tovább." mondta Takeomi a lánynak.
"Na de a hav." mondta Kiyomi álmosan.
"Gyere Kiyomi elmegyünk aludni." fogta meg Wakasa a lány kezét aki készségen ment a fiúval.
"Győztünk megint?" kérdezte Shinichiro izgtatottan a többieket miután Kiyomi és Wakasa elment.
"Még nem." felelték egyszerre a többiek.
"De ha így haladunk akkor biztosan sikerülni fog a tervünk." mondta bizakodóan Takeomi.
"Ennek a nyaralásnak pihentetőnek kellett volna lennie, de ehelyett fárasztóbb volt mint egy hónap otthon." mondta Kagami teljesen lefáradva.
"Örülök, hogy ezzel az érzéssel mem vagyok egyedül." értett egyet Benkei is a lánnyal. A sok terv és a megvalósítás igazán nehéz. Középiskolában sokkal egyszerűbben ment nekik a kerítő szerep.
