This is everything, only not Romantic.

30. Szép munka!

- Örülnék neki. - mosolyogtam vissza. - Legalább előbb végeznék vele.

Gustav segítségével se perc alatt kidolgoztuk az időpontokat. Mutattam neki a posztereket is, amiken majd szerepelni fog a szerkesztés után a dátum és a helyszín is, valamint mindegyiket más csoport kép szerepelt. Gratulációja jeléül, lement nekem egy kis gyümölcs salátát össze dobni. Magamon is meglepődtem, hogy milyen precízen kidolgoztam a posztereket. Tényleg jók voltak!

- Már azt hittem soha nem végzek! - mentem le nyújtózkodva.

- Hát, mikor jöttem és láttam hogy fent vagy, én sem gondoltam. - nézett hátra rám.

- Legalább kész. - ültem le a pultra. - Már el is küldtem Davidnek mindent, már csak a válaszát várom.

- Szerintem, azt még várhatod. - nevetett fel. - Tuti, hogy még alszik.

- Vagy nem! - csörrent meg a telefonom.

David nagyon büszke és elégedett volt velem. Azt hitte, hogy legalább a nyaralás alatt végzek vele, nem pedig három nap alatt. Ki is tűzeti Berlinben a posztereket, s küldi tovább a többit. Azt mondta, most már nem lesz dolgom, pihenhetek, és alaposan pakoljak össze a nyaralásra.

El is felejtettem. Basszus, a nyaralás! Még az lesz egy szép baleset, bár így, hogy Tom is látszólag ugyan úgy érzett mint én, nem lehet annyira rossz. Ezt az elképzelésemet Gustav is megerősítette, bár nem ilyen formában.

- Szerintem jól meg lesztek. - ült le mellém a kanapéra.

- Félek én még ettől, már nem azért.

- Nem kell. - mosolygott rám. - Most már nincs olyan, amit eltudna rontani.

- Azért ebbe ne legyél olyan biztos. - mutattam rá kacsintva.

- Tény, Tomról van szó, de nem hiszem, hogy bármi hülyeséget csinálni.

- Csak nyissa ki a száját!

- Ugyan már, Medi! - nevetett fel Gustav. - Mindketten tudjuk, hogy Tom szokott hülyeségeket fecsegni.

- Elég sűrűn, tegyük hozzá.

- Lényegtelen. - intett le. - A lényeg, hogy jól érezzétek magatokat.

- Ahhoz az kell, hogy nyugalom legyen. - néztem rá, mire megforgatta a szemeit. - Nincs igazam?

- Tuti hogy az lesz. - fogta meg a vállam.

Gustav megnyugatott. Bár attól még tényleg féltem attól, hogy két hétig össze leszek zárva Tommal, de egy panaszom sem lesz. Szeretem, most már kimertem mondani. Már csak neki kell bizonyítania, hogy tényleg szeret, és nem játszadozik.

Bill kómásan lépdelt le a lépcsőn. A konyhába vitte az útja, egy jó erős kávé mellé. Fájt a feje, hisz nem csoda, kiütötte magát szépen fogalmazva. George blattyogott be mellé, Andyvel az oldalán. Mind a hárman rossz passzba voltak. Andy körbe is nézett a biztonság kedvéért, hogy jó házba mentek-e be, vagy a szomszédja most fogja igazán hülyének nézni, mit is keresnek ott valójában.

- Hasogat a fejem. - ült le suttogva George.

- Fájdalom csillapítót? - nézett rájuk hunyorogva Bill. Mindketten bólogattak.

- Ez az este valami durván hihetetlen volt. - támasztotta ki a fejét Andy.

- Ne is mond. - ült le eléjük Bill. - Kegyetlen sokat ittam.

- Meg is lepődtem. - nevetett fel George. - Í jajj a fejem.

- Karma!

- Kapd be a karmádat Bill. - nézett rá csúnyán George

A kávéjukat iszogatták, csöndben. Élvezték amíg lehet, Tom nyavajgása úgy sem fogja nyugton hagyni őket. Általában jó sokat iszik, másnap pedig hisztizik a feje miatt, a vagy a gyomra miatt. Sose értették, hogy tud hányás nélkül olyan tömény mennyiségű alkoholt meginni. Már készültek is rá, hogy bármelyik pillanatban lejöhet, hiszem már délután egy óra volt.

- Na hol késlekedik már?! - nézett a lépcső felé Andy.

- Addig örüljünk, míg nincs itt. - szusszant George hátradőlve. - Utána úgy is hallgathatjuk a prédikálását.

- Szerintem alszik még. - nézett fel Bill is, mire meghallották az ajtó csukódást. - Elkiabáltam.

Tom lépdelt le a lépcsőn, felfrissülve, felöltözve, bár kicsi fejfájással. Mindenki csodálkozva nézett rá.

- Szép jó reggelt. - mosolygott rájuk. - Mi az? Van valami az arcomon? - kapott az arcához simogatva.

- A rúzs folton kívül a nyakadon, nincs semmi. - ugratta George.

- Mi?! - fehéredett el Tom, és már rohant is a fürdő szobába. - George, rohadj meg! - kiabált ki onnan.

- Veled meg mi van? - állt nekidőlve az ajtófélfának Andy.

- Készülök randira hívni Medit. - vigyorgott rájuk Tom.

- Azzal várnod kell. - érkezett meg Gustav is. - Medi egész éjjel a turnén dolgozott sikeresen, és most ment lefeküdni.

- Micsoda? - sipákoltak a többiek.

- Egy éjjel alatt meg is csinálta? - pislogott rá Bill. - De hát, azt még a legjobb tervezőinknek sem sikerült tavaly.

- Neki igen. - mosolygott Gustav. - Egész jól meg csinálta a plakátokat is, és már a hotelek is meg vannak.

- Az szép. - kaparta fel Tom magát a földről.

- Szóval most hagyd pihenni. - nézett rá Gustav.

- Nem gondoltam volna, hogy ennyire komolyan veszi. - nézett fel rá Bill.

- Én sem. - rándult meg Gustav válla. - De nagyon jól meg csinálta. Mikor végig néztem, leesett az állam.

- Nem csodálok öregem. - vigyorgott rá Andy. - Medi nagyon jól végzi a munkáját, és ezt már nem egyszer bebizonyította.

- Itt is van! - emelte fel a pendrivét Gustav.

- Mire vársz már? - türelmetlenkedett Tom.

Gustav áthozta a laptopját, bedugta a pendrivét, és amit kidolgoztam turné tervet kezdték el végig nézni.