the kids in the dark 2 (extra) |HU!larry™|

205

A banda szombatra hívott össze egy gyűlést, ami mindent eldöntő lesz számukra. Harry napok óta most érez egyedül izgalmat, és hogy van remény a sötétségben. Igaz a karjába fecskendezett szer sem segít ezen az üresség érzésen. Érzi, ahogy a teste lassabban reagál, mint ő akarná, nincs többé az irányítása alatt. Nemcsak a reflexeit tompítja le, de az érzéseit is. Semmi nem okoz akkora örömöt, de semmi nem szomorítja el annyira. Olyan, mintha egy szakadék alján lenne fogva tartva a valódi éne, és ordítana, hogy engedjék ki, de mindez olyan messzinek tűnik, hogy sem nem akar változtatni rajta, sem nem tudja, hol kezdje. Ez a gyógyszer sokkal erősebb, mint eddig bármi. Hiába várták, hogy talán nem fog működni, Artmenson éveket dolgozott rajta, és nem bukott el. Ha ezt meg kell ismételniük, végleg elvesztik a csatát. Mind tudják, hogy nem kellett volna megvárniuk, hogy ennyire elfajuljanak a dolgok, de talán még nem késő. A szombati gyűlés fogja eldönteni.

Harry felveszi magára a fekete kapucnis pulcsiját, mielőtt elhagyná a szobáját. Még nincs kijárási tilalom, de le akar menni előbb, hiszen ez a gyűlés most csak a régi tagoknak lesz. Zayn azóta se említett semmit arról, hogy vajon ki árulhatta el őket, ha valaki megtette, de Harry reménykedik benne, hogy ma este mindent megtud.

Az alagsorba érve valamiért erős biztonságérzés fogja el Harryt, amilyet már rég tapasztalt. Talán mert már túl rég vártak erre a találkozóra.

Amikor a lenti terembe ér, Perrie és Niall már ott ülnek a falnál. A beszélgetés megszakad, és felkapják a fejüket, mikor Harry megérkezik.

- Hálisten te vagy az! -mondja Niall a mellkasára téve kezét, mire Harry zavarodottan összevonja a szemöldökét.

- Mostanában paranoiás -magyarázza Perrie szemforgatva.

- Neem -húzza el a szót Niall. - Csak örülök Harrynek, Zayn azt mondta lehet valaki elárult minket, szóval nem jön mindenki.

- Sokkal valószínűbb, hogy az a valaki te voltál, mint Harry - legyint Perrie.

- Mondtam is Zaynnek, kinézem magamból, hogy elfecsegtem valamit -ért egyet Niall. - De valójában nem.

Niall felhúzza a karján az inget, amit a pólóján visel. Ugyanolyan égési nyomok vannak rajta, mint ami Harry kezén is volt, csak már begyógyult. Niallé még jobban látszik, és az egész karját borítják, jelezve, hogy a végsőkig tartotta magát.

Senki nem beszélt arról mi történt pontosan a kihallgatáson, senki nem vallotta be, ha meg is tört, és így Harry nem tudja hogyan is lett vége nekik, hiszen ő árulónak érzi magát, hogy Oli említésével kerülte el a további kínzást. Talán a többiek is végül megtörtek, de senki nem hozta fel. Igaz Harry alig találkozott a banda tagjaival az elmúlt két hétben, amióta a kihallgatás volt, mégis észrevette, hogy azóta mindenki kerüli a komolyabb témákat a beszélgetés során.

- Ha arra kerül a sor, én Niallre szavazok, hogy ki árult el minket -jegyzi Perrie, mire a fiú felnevet.

- Nem is biztos, hogy megtörtént.

- Hogy érted? -kérdezi Harry Nialltől, ahogy leül eléjük a földre.

- Mit mondott Artmenson, amitől így gondoljuk? Nekem semmit -von vállat a fiú.

- Zayn biztos benne -mondja Perrie.

- Te és Zayn újra jóban vagytok? -kérdezi Niall enyhén megemelt szemöldökkel.

- Mindig is jóban voltunk. Féltékeny vagy?

- Én soha -teszi fel a kezét védekezően Niall. - Jól van akkor, ő tudja. Már ideje volt találkozni.