the kids in the dark 2 (extra) |HU!larry™|

198

Harry jó kedvvel és kényelmesen ébred. A földön alvás után, Louis ágya szinte besüpped alatta, annyira puha. Átfordul az idősebb fiú felé, és elmosolyodik, ahogy meglátja maga mellett aludni.

Olyan büszke magukra, hogy már viszonylag normálisan tudják kezelni a problémáikat. Így nem annyira tart attól, hogy elmondja Louisnak a banda tervét. Egyébként is, ez már tervben volt egyszer, és Louis akkor sokkal támogatóbb volt az egésszel kapcsolatban. Persze, sok minden történt azóta, de hátha nem akad ki. Tudnia kell belül, hogy a banda ezt akarja csinálni, amióta Artmenson először kísérletezett rajtuk gyógyszerekkel, azóta ezt akarják. Harry visszaemlékszik mennyire lelkesek voltak nyáron, majd mennyi minden változott. Most ismét érzi azt a fajta izgalmat bennük, de talán most egy kicsit több dühvel.

Egy pillanatra át akar nyúlni és megsimítani Louis arcát, de nem akarja felébreszteni, ahogy már hajnalban egyszer megtette.

Harry reméli, hogy Louis már nem lesz mérges mikor felébred, bár ő okozta, mégsem akarja veszekedéssel tölteni az idejüket, még akkor se, ha az csak Louis szúrós megjegyzéseiből áll. Harry tudja, hogy emögött a harag mögött megbántottság van, de ezzel nem tud mit kezdeni, ha Louis nem beszél hozzá az érzéseiről. Nem akarja újra emiatt elveszteni, hogy magára hagyja, amikor nehéz valami, szóval beszélni fog vele.

Harry nem tud mit csinálni, mert kikelni se akar az ágyból, és vissza aludni se szeretne, így csak várja, hogy Louis felébredjen. Louis hamar átfordul a hátára, és megdörzsöli az arcát.

- Jó reggelt -köszön neki Harry elmosolyodva, mire Louis leereszti a kezeit.

- Jobbat -dünnyögi Louis rekedten.

- Mi történt? -kérdezi Harry aggódva.

- Semmi - mondja gyorsan Louis, majd felül az ágyán.

- Mit csinálsz ma? -érdeklődik Harry. Nem fogja erőltetni, hogy mi a baj.

- Még nem tudom -válaszol Louis. Harry érzékeli, hogy a figyelme már nem egészen rajta van.

- Tudom, hogy szigorúbbak lesznek a szabályok, de majd töltesz velem időt? -kérdezi Harry. - Nem lesz nagyon szabadidő se, de majd mondjuk ebéd helyett?

Louis felé kapja a fejét, mintha valami rosszat mondott volna, de pár pillanat elteltével válaszol.

- Meglátjuk mit jelentenek a szigorúbb szabályok.

- Csak akarok beszélgetni veled -mondja Harry ő is felülve. - Időt tölteni együtt...

- Oké, bocsi, hogy rossz kedvem van, csak... -Louis újra megdörzsöli az arcát, de nem fejezi be a mondatot. Helyette kiszáll az ágyból, és elkezd felöltözni.

- Csak? -kérdezi Harry, figyelve ahogy Louis felkap magára egy barna pólót, és felveszi a térdénél szakadt nadrágját.

Harry ledobja magáról a takarót, és felkel ő is. Alsónadrágban átlép a többi ruhája felett, amik a földön fekszenek.

- Ma ráérsz ebédkor vagy vacsoránál? -kérdezi odalépve Louishoz, mikor rájön, hogy nem fog válaszolni.

- Lehet -válaszol Louis.

- Menjünk el valahova! -fogja meg a kezét Harry, mire Louis felnéz rá. Egy ideig néznek egymás szemébe, és Harry próbál rájönni mi járhat a másik fejében.

- Rendben -egyezik bele végül Louis.

- Elmondhatod, ha baj van -mondja Harry lágyan, Louis pedig bólint.

- Tudom, de nem számít -rázza meg a fejét, és témát vált. - Te mit csinálsz ma?

- Szerintem -sóhajt fel Harry. - Beszélnem kéne Tommal, hogy ne áruljon el minket. Bár ha rajtam múlna, sosem beszélnék vele újra.