Kéritek és megadatik!
Ez is a 208-adik fejezet, DE Louis szemszögéből (szóval ez csak egy extra rész, még két Harry szemszöges fejezet hátra van). Ki fognak ebben derülni új részletek, amiket Harry még nem tud, de most egyszer még utoljára hadd lessünk be Louishoz is a kastélyban. (talán jobban, mint eddig valaha.)
Jó olvasást!
Louis számára most, úgy tűnik, az ajtó kinyitása a legnehezebb feladat. Megállítja keze remegését, mielőtt a kilincsre fekteti. Semmi jelét nem mutathatja, hogy retteg, és ehhez minden erejére szüksége van. Harry tudja mit kell csinálni ilyenkor, de bár ne tudná, bár sosem tapasztalták volna meg ezt eddig. Louis nem mer felé se nézni, mert ha Harry félelmét látná, az csak elgyengítené.
Louis lenyomja a kilincset, hogy kinyissa az ajtót és szembe nézzen a valószínű végzetűkkel.
- William! -köszön azonnal Artmenson. Arca érzelmektől mentes, és bár az érzelmek is hamisak lennének, most ezzel sem fárad. - Elnézést, hogy ilyen későn zavarlak.
A formaság csak méginkább görcsbe rántja Louis gyomrát. Ha csevegni jött volna, nem így viselkedne.
- Mit akarsz? -kérdezi Louis figyelmen kívül hagyva, amit mondott.
- Egy kérdésem lenne hozzád, bejöhetek? - kérdezi Artmenson.
Tudja. Louis már csak abban reménykedik, hogy egy bomba robban mellettük, mert másképp Artmenson nem fog innen eltűnni.
- Hajnal van -jelenti ki Louis higgadtságot erőltetve magára. - Aludnék. Mit akarsz, ami nem várhatott?
- Jól van -bólint Artmenson, de Louis jól ismeri ezt a hangot. - A kérdésem fiatal szeretőddel kapcsolatos.
Louis próbál a légzésére figyelni, hátha az megnyugtatja, és talán segít neki, hogy mit csináljon most. Tudja, hogy Artmenson csak hatásszünetet tart, ezért kivárja a folytatást, amiről fogalma sincs mi lesz.
- Ha tudsz rá válaszolni hazugság nélkül, akkor semmi baj, visszamehetsz aludni -folytatja.
Bármilyen kérdést feltehetett volna a nap bármely részébe, de helyette ezt választotta, és Artmenson cselekedeteiben nincsenek véletlenek.
- Jelenleg hol tartózkodik Harry? -hangzik a hideg, de egyszerű kérdés.
Louisnak minden önuralmára szüksége van, hogy válasza hihető maradjon, és ne veszítse el a fejét. Nehéz egyszerre kontrollálnia magát, és ki is találnia valamit.
- Nem tudom -mondja Louis. Mondhatta volna, hogy gondolja a szobájában, de ha ilyen egyértelmű választ várt volna a férfi, nem jött volna ide.
- Ne hazudj! -emeli fel a hangját a férfi. - Sosem tudsz hazudni nekem.
Louis kényszeríti magát, hogy ne szorítsa ökölbe a kezét, se ne hunyja le a szemét ezektől a szavaktól. Csak a légzésére kell figyelnie.
- Nem tudom hol van -ismételi meg.
Artmenson viszont nem rejti el a dühét, ahogyan ő, és kezét is összeszorítja. Louis tudja mi fog történni, még mielőtt Artmenson ökle találkozna az állkapcsával. Mivel számított rá, megtartja magát.
- Ne mondd, hogy nem adtam esélyt arra, hogy őszinte legyél! - ordít Artmenson. Nem volt értelme tagadni, de Louis nem tud másra gondolni. Artmenson villogó szemeiből már úgyis kiolvassa, hogy pontosan tudja a kérdésére a választ.
ESTÁS LEYENDO
the kids in the dark 2 (extra) |HU!larry™|
Fanficaz eredeti könyvet keresd a profilomon ez a folytatás csak az olvasóknak🤍 197-210 részek