1. fejezet - Egy sportszerűtlen támadás

890 25 4
                                    


Vagyonos emberként Draco Malfoy választhatta volna a gondtalan életet, a politikai pályát, és mások zsarolást, ahogy az apja tette. De a Varázslótanács felmentette és határozottan követelte, hogy az ifjú Malfoy úr olyan dicséretes életre törekedjen, ami szolgálja a közjót, legyen önzetlen és igyekezzen a közvélemény előtt példás életet élni.

Így hát, miután néhány évig a kontinensen tombolta ki magát (és rengeteg átkot vetett), Draco visszatért Londonba, ahol rövid idő alatt elvégezte az aurorképző programot – három év helyett másfél év alatt –, és csatlakozott ehhez a nemes hivatalhoz. Draco persze stratégiai szempontok alapján választotta meg a pályáját: aurornak lenni épp elég hőstettet kínált ahhoz, hogy a hírekben pozitívan szerepeljen, és épp elég Minisztérium által szentesített gyilkolást ahhoz, hogy érdekelje a munka.

Draco kiváló auror volt. Valamiért az, hogy majdnem ő maga is sötét varázslóvá vált, meglehetősen hasznos betekintést nyújtott neki a gonosz varázslók és boszorkányok elméjébe. Azonban ezzel a hozzáértésével az lett a probléma, hogy az Auror Hivatal vezetője, egy bizonyos Madam Nymphadora Tonks, egyre bonyolultabb ügyekkel „jutalmazta meg".

És íme a nyitójelenetünk: egy hétfő reggel, valamikor januárban. Az auror iroda szürke fülkéi között Tonks éppen a havi A osztályú feladatokat úgy osztogatta a legjobb aurorainak, mint valami bosszúálló Télapó.

– Montjoy, te Hethpoolba mész. Három mugli gyereket találtak holtan, mindegyiknek eltávolították a máját. A stowi boszorkányszövetség talán újra szerveződött. – Az ügy anyagát tartalmazó mappa Montjoy asztalára csapódott.

– Buckley, nekromancia és más bűncselekmények gyanúja, Man-sziget. – Buckley grimaszolva fogadta el a felkínált ügyiratot. – Humphreyst is magaddal kell vinned. Figyelj, hogy jó mentor legyél, és ne okozz neki túl nagy traumát.

Tonks sarkon fordult a következő fülke felé.

– Potter, Weasley... folytassátok a dalesi vámpírokkal, de ha nem juttok vele előbbre, személyesen fogok közbeavatkozni. Ilyen ütemben fél Yorkshiret kiszipolyozzák. Goggin, valami idióta transzformációs kínzással kísérletezik a mugli prostituáltakon Glenluceban. Nem fogom észrevenni, ha néhány hiányzó testrésszel hozzátok be.

Tonks most megállt Draco íróasztala előtt.

– Malfoy. Mivel a múlt héten olyan jól elbántál a lanarki holdkórossal, hagyom, hogy te válaszd ki a mérgedet.

Draco óvatosan nézett Tonksra, a méreg valószínűleg nem volt túlzás.

– Mik a lehetőségeim?

Tonks két aktát dobott Draco asztalára.

– Az első lehetőség, egy varázsló, akit illetlen viselkedéssel vádolnak trollokkal... igazi gyönyör az érzékek számára. Vagy a második lehetőség... egy kérés a minisztertől. Aurori védelem egy kiemelt célpontnak.

– Illetlen viselkedés? – ismételte meg Draco maga felé húzva a mappákat.

– Nem tudom, milyen a tűrőképességed, de nekem már eléggé elment az étvágyam. – Tonks a jobb szélső mappa felé bökött az állával. – Ott vannak a fényképek a felkészüléshez.

Draco elkövette azt a hibát, hogy kinyitotta a troll mappát. Az undor fojtott hangjával csukta vissza.

– Átveszem a védelmi feladatot.

– Rendben... – mondta Tonks, és lesöpörte a troll mappát és annak ocsmány tartalmát Draco asztaláról. – A troll-bolond Fernsbyhez megy. Fernsbybe! Gyere ide!

Draco Malfoy és a szerelem gyötrelmes megpróbáltatásai [Befejezett]Where stories live. Discover now