ᴄᴀᴛᴄʜɪɴɢ ꜰɪʀᴇ - ᴄᴀᴘᴛɪᴠᴇ ᴛᴏ ʏᴏᴜʀ ᴍᴇᴍᴏʀʏ |18+ ✔️

𝟏𝟓. ✓

| ELENA |

Hosszú órák múltán is, még akkor is a hatása alatt voltam a történteknek. 

Képtelen voltam elhinni. 

Egyszerűen nem tudtam elképzelni, ki tehetett olyan nagy szörnyűséget. De a szívem mélyén pontosan tudtam, hogy ő volt..

Féltem, nem akartam bevallani még magamnak sem. 

A gondolattól is rosszul voltam, ha arra gondoltam, hogy akárki lehet a következő.

Hisz megmondta..

A halálunkat akarta..

....

- Brown kisasszony! Brown kisasszony! Kérem nyilatkozna?

- Igaz a hír, hogy gyilkosság történt? 

- Brown kisasszony kérem!.. - virított a képem a hírekben, miközben a riporterek úgy ugrottak a hírre mint a ragadozó a zsákmányára. 

A TV elsötétült a pillantásom pedig Dimitri-re vezettem, akinek állkapcsa szorosan összevolt préselve, miközben a távkapcsoló segítségével kikapcsolta a tv-t, a készüléket pedig oldalra dobta.

- Miért epeszted magad? Hm? - szólalt meg a történtek óta először.

Pontosan 72 óra telt el a tragédia óta.

Csodálkoztam azon, hogy már nem zokogtam és nem remegett a testem minden pocikája.

Nem zokogtam mert már képtelen voltam rá.

Az agyam tompa volt, miközben a pillantásom elvezettem róla, ahogyan a tekintetem a már fekete képernyőre vezettem. 

Minden egyes alkalommal, mikor lehunytam a szemem a vérben ázott holttest kúszott a szemeim elé.

A házat fekete öltönyös emberek őrizték éjjel - nappal, miközben bárhova léptem egy mindig a nyomomba volt.

Dühös voltam mert a lányom félt, és óvakodott tőlük, de tudtam, hogy Dimitri helyesen cselekedett mert számomra csak az az egy volt fontos, hogy biztonságban legyen.

Bármi áron! 

A többi nem számított. 

Pillantásom Anastasia-ra siklott, aki kuncogva nézett Demir-re, aki valamit magyarázott neki, miközben az egyik idősebb biztonsági őr is velük volt.

Kiderült, hogy van egy olyan idős lánya mint a miénk. 

Egy ujj az államnál vezette el a tekintetem róluk és a szemeim a viharos szürkeségekkel kereszteződtek. 

- Elena.. - szólalt meg halkan, miközben az arca fájdalmas grimaszba torzult. 

Legördült egy magányos könnycsepp az arcomon, miközben ő szoros ölelésbe vont, az ujjaim pedig görcsösen markolták az ingjét, ezáltal közelebb szorítva magamhoz.

Nem lehettem gyenge.

Miattuk erősnek kellett maradnom!

Ismeretlen:

- ..Brown kisasszony! Brown kisasszony!

- Kérem nyilatkozzon az esetről. Valóban gyilkosság történt? Valaki meggyilkolta a biztonsági őrt?

- Az egyik riválisa volt? Brown kiasszony! 

- Hogyan lesz ezután? Nyomozást fog indítani? Pert fog indítani ön ellen, a halott biztonsági őr családja? Brown kiasszony!.. 

- Nos mint arról, önök is értesülhettek, a híres üzletasszony, Elena Brown egyik alkalmazottját tegnap éjjel holtan találták. A nyomozók nem árultak el semmit az ügy kapcsán, ahogyan az üzletasszonytól sem tudtunk meg semmilyen érdemleges információt.. - hallatszott el a riportertől a hangzottak, miközben elmosolyodtam. 

 - Nagyszerű! - szólaltam meg miközben összedörzsöltem a tenyereimet, ahogyan az elégedettség érzése eltöltött. 

- Lassan a porral lesz egyenlő.. Ő is, mint ahogyan a többiek. - szólaltam meg, miközben a pillantásom rá vezettem és elégedetten elmosolyodtam a munkája láttán.

- Elpusztítom. Majd ahogyan látja, hogy huny ki az élet utolsó szikrája.. - köpöm megvetéssel, miközben hidegen elmosolyodom, ahogyan folytatom - Oly annyira fogom élvezni, ahogyan a puszta kezemmel törlöm le a föld színéről, mint ha soha nem létezett volna..

- Gratulálok! Nagyszerű munkát végeztél! Ilyen precizitást várok a továbbiakban. - szólalok meg kimérten miközben felé fordulok, és át nyújtom a vaskos bankjegyekkel megtöltött borítékot. 

- Természetesen uram! - válaszolta bólintva, miközben nagyot nyelve átvette a borítékot.

A kezemmel intettem, hogy elmehet, miközben ujjaim a pohár köré fonódtak, ahogyan az ajkamhoz emeltem a szeszes italt.

Percekkel később nyílt az ajtó a mosolyom pedig kiszélesedett, amint kéjes tekintete az enyémre szegeződött.

Fogamat az alsó ajkamba süllyesztettem, miközben lassan a tekintetem végig csodálkozott a testén amit alig takart ruha. 

Az idegeimre ment a hisztijével, de ez mind eltörpült az a tény mellett, hogy mennyire átkozottul jó volt a kézimunkája.

Úgy szívott mint egy kibaszott porszívó. 

Egy kurva volt a sok közül, aki azt hitte magáról, hogy királynő. 

- Annyira feszültnek tűnsz.. - búgta miközben csípőjét lendítve közelebb lépett hozzám, amint már csak egy karnyújtásnyira volt tőlem megállt.

- Szeretnék segíteni.. - dorombolt, miközben hosszú körmeivel végigsimított a mellkasomon, majd a keze lassan lefelé indult. 

Ujja a nadrágba bújtatott farkamra markolt én pedig elvigyorodtam. 

Kicsatolta az övem, miközben lehúzta a cipzárt, majd a kezét a boxerembe csúsztatta, hogy rámarkoljon az erekciómra.

Értette a dolgát az egyszer biztos volt..

- Szívj! - parancsoltam miközben letolta a nadrágom, ő pedig mohon szájával a farkamra tapadt, ahogyan serényen szívni kezdett. 

Farkasvigyorral a fejemet hátradöntöttem, miközben kezemet a hajába vezettem - amit erősen megragadtam - ahogyan felnyögtem erőteljes szívására. 

Tökéletes volt minden. És annál már csak jobb lehetett amint eltörlöm a tudatból, a " Volkov " nevet..