Mit látsz bennem? ( Tomioka x Rui)

küldetés kezdete

EZAZZZZZ
Holnap lesz az első küldetésem, már NAGYON várom!!! Igazából a nagyi még mindig nagyon aggódik hogy ne legyen semmi bajom.
-Rui! Kislányom, nagy vagy már. De akkor is, törékeny vagy. Kérlek, nagyon nagyon vigyázz magadra!!
- nagyiiiii!! Már ezerszer megmondtam hogy vigyázok! Es-kü-szöm!
-Rui, múltkor is ezt mondtad, a lábad meg nem jött teljesen rendbe..
-jó, de az múltkor volt. Ez most van, most
TÉNYLEG megígérem!- és eskü pozícióba álltam, a bal kezem a szívemre tettem, a másikat felemeltem. A nagyi kuncogott kicsit és én is. Már 22.30 van, és holnap korán kellesz kelnem. Ezért a nagyi rám szólt hogy feküdjek le aludni. Jó éjtet kivantunk egymasnak, és a nagyi is elment aludni. De én nem nagyon tudtam aludni. Nagyon izgultam a holnapi nap miatt, vajon jól fogom-e csinálni, a technikám imponál e neki, és ezer meg egy ilyen gondolat keringett a fejemben, emiatt kb. éjfélkor aludtam el, de egész fitten keltem reggel. Nem kellett a nagyinak felkeltenie. Gondoltam csinálok egy búcsú rántottát, meg egy kis piritost melle. A nagyi szereti a tojást meg a piritost. Jobb kedvre akartam deríteni, nem szeretem a aggódik. Akkor mindig csak arra gondolok hogy hogy érezheti magát, hogy mérges-e vagy szomorú e vagy hogy mit csinál, mit érez, ilyenek, gondolatmenetem közben majdnem odaegett az étel. És az olaj is megköpött, és elég nagy területen, hideg víz alá tettem a karomat és felszisszentem, mert csípett rendesen, ezért felvettem a kimonómat hogy eltakarjam. Azért le kötöttem kötszerrel, csak hogyha mégis észrevenné a nagyi hogy megsérültem, akkor lássa hogy ellátta a sebet.
Amikor már tálaltam a reggelit, a nagyi felkelt, és mikor ki battyogott a konyhába, nagyra nyílt szemmel nézte a bőséges reggelit. Látszólag éhes volt, így egyből leült az asztalhoz mint egy kisgyerek, és fogta a villát meg a kést és ragyogó szemekkel nézett engem, meg reggeliztunk, és elkeszultem, felvettem a démonölő felszerelésemet, és kimentem az erdobe edzeni kicsit, szokásosan olyan 10-15 percet gyakorlok, de most 20 percet is gyakorlotam a biztonság kedvéért.
-Na de már indulni kéne.- mondtam magamnak, és haza mentem, a nagyitol bucsuzas sose könnyű, most meg sírt is, természetesen jó sok Rizsgolyót csinált, ami több mint 7 napra elég, meg 4 kulacs vizet is betettunk a kistaskamba, és útnak indultam.
-VIGYÁZZ MAGADRA!!!-kiabalt nekem.
-KISUJJ BECSSZÓ !!!!!!!- és természetesen jó sokáig integettunk. Amikor már nem láttuk egymást egyenesen előre mentem. És olyan 20 perc séta után odaértem a Tomioka-val megbeszélt helyre. O mar ott állt, karba tett kézzel, és amikor eszrevett biccentett egyet.
-szia Tomioka san!- és meghajoltam.
- hello neked is, omm Rui..-ekkor dobbant egy nagyot a szívem, meg nem mondta ki a nevemet.
-na de induljunk. -mondta szokásos unott hangján. Már 1 órája sétálunk, kicsit elfáradtam, de igazán jól esett most ez a séta, beertunk abba az emlegetett óriási nagy ijeszto erdőbe. Ami nagyon sötét volt a sok fa miatt. Mondjuk szemet gyönyörködtető látvány volt az ahogy a fák között át áramlik a gyenge napsugár. Amikor már megint eltelt egy elég hosszú idő, (megint olyan 1-2 óra) már mindketten elfáradtunk, elég meleg nap volt.
-szerintem üljünk le ide pihenni.-mondta
Tomioka. És leültünk egy nagy fa tövébe.
Elővettem a nagyi rizsgolyóit és elkezdtem majszolni, láttam Tomiokan hogy éhes (ezt nem tudta elrejteni a fapofaval >:3) és megkinaltam.
-kersz?- nyújtottam felé egyet.
-igen, kösz- fogadta el.
-ezt te csinaltad?- kérdezte unottan, és rám nézett.
-ömm n-nem, a n-nagyim csinálta..
-ohh.. az jó, finom lett.
-hat, a helyében is, köszönöm. Szomjas nem vagy?
- de egy kicsit. kösz
-szivesen.. -ivott a kulacsbol, mondjuk köztudott rólam, hogy nem vagyok finnyás így egy kulacs is elég lett volna.
- folytassuk az utat mert már egy órája csak ülünk és tomjuk magunkat.
-jo ötlet.. - és csak most jön a küldetésünk java, össze találkoztunk az első demonokkal, 3man jöttek velünk szembe...