Mit látsz bennem? ( Tomioka x Rui)

3.nap

Úristen!! Srácok!! Nagyon köszönöm🥰 mar több mint 100an olvasták a storymat!
Köszönöm szépen mégegyszer!🤗 Na de akkor folytassuk!

Mikor felkeltem nagyon sajgott a fejem, és a hasam auu. Felultem hogy megnézzem a sebemet, de várjunk csak, NINCS RAJTAM RUHA!! Mármint csak felül, és csak a kimonóm van rajtam.
Korbeneztem hogy hol van Tomioka. Ott állt a fanal, es engem nézett.
-felkeltel?
-Te vetted le rólam a ruhát?? És mikor?
-hé nyugi, nem csináltam semmit. Csak bekotottem a sebet.
-ahh.. rendben, köszönöm.
-nincs mit, nagyon fáj?
-hat eléggé.-megprobaltam felállni, és a kimonómat magamon tartani, de nagyon hirtelen altam fel, és bele nyilalt a hasamba, egyből össze estem.
-hé! Várj, segítek.
-k-koszi.-mondtam nagyon zavaromban.
Tomioka előtt itt állok póló nélkül.
-ne legyél ennyire zavarban, nem nezlek.
-j-jo, de mégis hogy ne lennék zavarban? Itt vagyok előtted egy szál melltartóban.
-chh. Nem kell szegenloskodni,
-de, kell.-es elpirulva magamra terítettem a kimonómat. -m-megyek feloltozni...
-menj..-es elmentem egy nagy szikla mögé. És ott feloltoztem. Ez a 3.ik nap, és már most nagyon kellemetlenül érzem magam.
Na de mikor feloltoztem, megreggeliztunk, kezdetét vette küldetésünk.
Általában sokáig alszunk, a nap közepéig (délig) és még vagy 2 orat keszulodunk, szóval, most már kettő van.
Már egy ideje sétálunk, lehet 1 órája, és Tomioka megszólal.
-tudsz ezekkel a sebekkel harcolni?
-szerintem biztos.
-na akkor nézzük meg.-es ekkor vettem észre hogy jön velünk szembe 2 démon.
Meg tamadtam az egyiket, de szörnyen bele nyilalt a hasamba. Bár így is sikerült megolnom, most jött a másik akit nehezebben, mert most megjobban fájt a hasam. De sikerült legyőzni, csak álltam egyhelyben, és annyira fájt a hasam hogy osszerogytam, a kardomba támaszkodtam, és annak segítségével próbáltam felállni. Tomioka csak a szemével követte mozdulataimat. Végül sikerült felallnom, de egy dühös pillantást vetettem Tomioka felé hogy nem segített. És folytattuk utunkat. Nem történt ma semmi, harcolni biztos nem bírtam már, de egész hamar eltelt az idő.
Már este volt, és letaboroztunk, csak a szoki ( xd)) Tomioka megágyazott'' én meg tüzet gyújtottam. Meg melegedtunk, és mikozben ültünk a tűz mellett, végig Tomiokat néztem, hogy lehet ilyen jóképű valaki(●♡∀♡)? De észrevette hogy nézem így el fordultam a tűz irányába..

Tomioka szemszöge..

Észre vettem már egy ideje hogy Rui néz engem, de amikor felé fordultam, O úgy tett mintha nem is nézett volna. Erre  mosolyognom kellett, nem bírtam visszatartani, es mosolyogtam, évek óta először. Mit tesz velem ez a lány?
Mikor már alváshoz készültünk, Rui sebere gondoltam.
-nagyon fáj ?
-ömm.. M-mar nem
-jo... -es elfordult a másik oldalára, látszott rajta így is hogy el van pirulva, hiába próbálta meg elrejteni.
-j-jó éjt Tomioka.- ..na jó, itt nálam is kiverte a biztosítékot, nagyon elpirultam, és elkezdett gőzölögni a fejem, nagyon zavarban voltam.
-jo e-ejt neked is. Rui..-es addig néztem őt míg elaludt, aznap este én is jól aludtam, már évek óta nem aludtam ilyen jót.

Good night emberek :)
Ui.: 487 words