Reggel már Maxxal az oldalamon léptem be francia barátom házába. A cuccaink az autóban voltak már.
-Jó reggelt! Csak be akartam köszönni, elmegyünk pár napra apához aztán Adamékhez.-néztem Pierrere, aki mosolyogva bólintott.
-Majd írj, ha ott vagytok Nicolasnál.-figyelmeztetett, mire nevetve felemeltem a kezeim.
-És hívj!-száguldott le a lépcsőn Kate. Mosolyogva bólintottam a lánynak, majd megöleltem mindkettejüket.
-Na, ciao srácok!-intettem, majd a gyors látogatás után visszasétáltunk az autóhoz.
-Max, mi a baj?-fordultam a túl csendes párom felé, aki a Gaslyékhoz tett látogatásunk óta nem szólt egy szót sem.
-Semmi.
-Látom, hogy van valami, gyerünk, ki vele.
-Csak nem tetszett, ahogy Gaslyt ölelgeti a barátnőm.-felelte. Nem nézett rám, az utat bámulta.
-Drágám. Amíg téged csókollak, a te házadban élek, és téged hívlak szerelmemnek, nincs okod féltékenykedni.-paskoltam meg finoman egyik combját.
-Ne haragudj, Dia.
-Semmi gond, Max.-mosolyogtam rá, majd a tájat figyeltem tovább.Egy enyhe 3 órás út után értünk apa házához. A cuccainkat megfogva léptem az ajtóhoz a holland előtt, és kopogtam be.
-Diana!-nézett rám meglepetten a nekünk ajtót nyitó apám, majd mosolyogva megölelt.
-Szia apa.-nevettem fel, és a táskáim ledobva öleltem vissza.
-Gyere be.-biccentett továbbra is mosolyogva, majd beljebb lépett bejutást biztosítva nekünk.
Max és én lepakoltunk a régi szobámban, majd csatlakoztunk apához a konyhában.
-Apa..-köszörültem meg a torkom, mire szülőm kíváncsian jött ki a konyhából. Kissé meglephette Max jelenléte, lehet, hogy eddig nem vette észre a hollandot, ugyanis felvont szemöldökkel nézett rá.-Had mutassam be Maxet, a páromat.-mutogattam esetlenül Maxra.
-Max Verstappen.-nyújtott először kezet a holland.
-Nicolas Prost.-fogadta el a felé nyújtott jobbot apám, majd férfiasan vállba veregette Maxet.
-Gratulálok gyerekek. Aztán csak okosan.-kacsintott nevetve.
-Úgy lesz, Mr.Prost.
-Tegezz csak Verstappen, így fiatalabbnak érzem magam.-nevetett fel, majd visszasétált a konyhába.
Maxxal befoglaltuk a szobám, vagyis én elterültem az ágyamon, a holland pedig körbejárta a helyiséget.
-Komolyan Dia, Metallica?-nézett végig a Metallicás posztereimen és cuccaimon.
-Aha. Lázadó voltam.-nevettem fel.
-Chh, áruló.-vette szemügyre az autós posztereim, amik nagyrészt Mercedeseket ábrázoltak.
-Imádom a Merciket, mint autókat. Ha ez megnyugtat, a csapatot már kevésbé.-léptem mellé nevetve.
-Gyerekek, gyertek, kész a kaja.-lépett be apa. Ketten, mint az engedelmes kisgyerekek követtük.Max Verstappen
Be kell valljam, Dia apja pozitív csalódás volt elsőre. Egész jó arcnak tűnt. Nem adott hangot a nevemnek, és úgy érzem, nem is alkotott rólam véleményt az alapján. Igaza volt Diának. Lehet. Az én apám teljesen rászállt a neve miatt.
Épp hogy leültünk az asztalhoz, amikor valaki kopogott. Nicolas épp tányérokat rakott ki, így Dia nyitott ajtót. Nem tudtam mi zajlik a bejáratnál, de Diana kicsit sem nyugodt hangfoszlányait lehetett hallani, így kíváncsian mentem oda.
-Nem Christopher fogd már fel! Gondoltál volna erre akkor, amikor fűvel-fával csaltál, és tönkretetted az egyetemi éveim!
-Kicsim, minden rendben?-léptem a feszült lány mögé. Az ajtóban egy kissé izmos, fekete hajú és szemű srác állt. Sütött róla, hogy ő volt a suli menő arca, aki minden lányt meghúzott, és nagyon magasan hordja az orrát apuci pénze miatt.
-Ki ez, Diana?!-kérte számon a srác a barátnőm.
-Hogy beszélsz te vele?-néztem rá dühösen.
-Ahogy akarok, ki vagy te neki, mi? Rajtad akar hasznot húzni? Jaj, Dia-Dia... Téged mindenki csak meghúzni akar, senki nem akar tőled semmit. Dagadt vagy, és csúnya, mit vársz a fazontól?
-Christopher, tűnj el.-szűrte az előttem álló lány a fogai közt a szavakat.
-Mert ha nem? Nicolassal amúgy is szoros üzletbe bonyolódtunk. És Dia, most négyszemközt kéne beszélnünk, ugye?-vigyorgott gonoszan, és Diana csuklójára fonta ujjait.
-Mond csak haver, te süket vagy, vagy hülye?-toltam magam mögé a lányt.-Ne válaszolj, mindkettő vagy. Ide figyelj. Diana azt mondta, hogy tűnj el. Hallgass rá, legyél okos kisfiú, és bújj vissza apuci seggébe, vagy nagyon megjárod.-löktem egyet rajta.-És ha mégegyszer a barátnőm körül mászkálsz, letörlöm azt az otromba vigyort a képedről, és betöröm az orrod, világos?-löktem rajta egy erősebbet. A fazon nem kérdés, betojt. Tény hogy erőfölényben voltam vele szemben, és magasabb is vagyok mint ő.
-Még látjuk egymást!-szólt vissza a kapuból.
-Remélem is, lesz esélyem agyonverni!-szóltam utána. Hátrafordultam, mire Dia a mellkasomba fúrta a fejét. A haját, majd a hátát simogattam, és igyekeztem megnyugtatni a lányt.
-Semmi baj, gyere, menjünk be.-toltam be a nyitott ajtón óvatosan a francia lányt.
-Ki volt az?-nézett ránk kíváncsian Nicolas.
-Christopher.-sóhajtott fáradtan a lány.
-Pedig mondtam annak az Istenverte kölyöknek amikor bepakoltam, hogy soha meg ne lássam a ház környékén!-csapott az asztalra idegesen a férfi.-Sajnálom kincsem.-ölelte meg a lányát. Jó volt látni, hogy ilyen közel állnak egymáshoz. Mosolyogva figyeltem a párosukat. Én sosem álltam ilyen közel egyik szülőmhöz sem. Egy pillanatra elfogott az irigység. Hisz' ők mindig ott voltak egymásnak. Nekem anyám sem igen volt, apám meg csak hajtott.
-Max, minden rendben?-fordult velem szembe csillogó szemekkel Dia.
-Persze drágám, gyere, együnk. Hmm.-szippantottam nagyot az illatokkal teli levegőből.-Nicolas, nem tudom mit eszünk, de zseniális illata van.
-Igyekszem Max, igyekszem. Ne aggódj, kedvez a diétádnak.-szomorúan konyultak le az ajkaim az utolsó mondat hallatán.
-Nem ám, ne vágj ilyen ijedt fejet.-nevetett fel a francia férfi, mire megkönnyebbülten sóhajtottam fel.
-Kihízod az overálod.-bökdöste a mellettem ülő francia lány a hasam.
-Nem is!-mordultam fel tettetett sértődöttséggel a hangomban.
-Na, jól van fiatalok, nyugalom.-mosolygott Nicolas.-Jó étvágyat.-tette le az asztalra az ízletes tésztát. Diát megvárva szedtem magamnak, és hárman kezdtünk enni.
Miután mindenki befejezte, Diana ment el mosogatni, és hagyott magamra az apjával.
-És Max, hogy érzed, lehetsz világbajnok?
-Igen. Meg van a lendület a csapatban, a szerelőkben, a mérnökökben, és jó autó van alattam. Sergio is rengeteget segít, és meglehet szerintem a címem.
-Ez remek. Jó lesz végre mást ünnepelni, mint Hamiltont meg Wolffot.-forgatta a szemét.
-Szóval nem vagy Mercedes drukker?
-Viccelsz fiam? Még szép hogy nem!
-Na, miről folyik a csevely álmaim férfijai között?-ült le közénk Dia.
-Semmi, csak a Mercedes állandó unalmas nyerése a téma.-legyintett Nicolas.-Viszont fiatalok, megyek engedelmetekkel dolgozni egy kicsit még. Ti is lepihenhettek, persze kultúrált keretek között. Verstappen, megverlek, ha bármit teszel a lányommal!-fordult még hátra a férfi fenyegetően, mire nagyot nyelve bólintottam. Dia csak nevetett a szituáción, majd a kezem megfogva húzott a szobájába maga után. Filmeztünk, és mire abbahagytuk a Bosszúállók maratont, már este tíz is elmúlt. Mindketten letusoltunk, és lefeküdtünk aludni. A barátnőm vékony derekát átölelve, a nyakába fúrva a fejem aludtam el.Sziasztok! Ugyan egy nappal csúszva, de hozom az e heti részt. A jövő héten nem leszek itthon, így részt sem fogok kitenni, ezért elnézést!
VOCÊ ESTÁ LENDO
Se veled, se nélküled-Max Verstappen
Fanfic"Nem is igazán a szívverésünk tart minket életben, hanem az, hogy van kiért dobognia." "Nem élhetünk örökké, de élhetünk úgy, hogy örökké emlékezzenek ránk azok, akik fontosak nekünk." Egy fiatal lány, aki szembe mer nézni álmai miatt a legnagyobb f...