Lawrence. A testvérpár, akiknek a szülei meghaltak. Mindketten eléggé megváltoztak, csak az egyikük pozitív, míg másikuk negatív irányba..
Derek Hale, a férfi, aki már elfelejtette milyen az, amikor valakit igazán szeret. Aki sok mindent, és sok min...
Miután végre lefürödtem, így lemostam magáról minden koszt, megszárítottam a hajam, majd felöltöztem.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Ezek után pedig gyalog útnak indultam. A falka majd később jön utánam. Derek lakása felé vettem az irányt, valószínűleg már otthon lesz.
Megálltam a raktár épület előtt, majd sóhajtottam egy nagyot. Felmentem a lépcsőn, majd ott egy határozott mozdulattal elhúztam a vasajtót.
-Mit akarsz Peter? - morgott Derek
-Peter? - kérdeztem vissza, majd Derek lassan megfordult - Én nem Peter vagyok
-Megint hallucinálok - forgatta a szemét Derek
-Megint? - vontam fel a szemöldököm
-Hope meghalt, nincs itt - mondta Derek, de úgy tűnt magának mondja - csak megint idióta vagyok, és hallucinálok
-Nem hallucinálsz - léptem hozzá közelebb
-Aha, persze - forgatta a szemét
-Ha hallucinálsz, akkor meg tudnálak érinteni? - léptem hozzá még közelebb egy lépéssel
-Nem tudsz, mivel nem vagy itt. Már nem élsz. Nem létezel
-Auu, ez fájt - ejtettem egy félmosolyt, majd elé léptem és végig simítottam a karján - még mindig úgy gondolod, hogy hallucinálsz?
-Akkor egy kibaszott démon vagy! - lökött el magától, amitől egy pillanatra elvesztettem az egyensúlyom, de hamar vissza is szereztem - ne szórakozz velem! Mindenki tudja, hogy mennyire fájt, hogy Hope meghalt, erre jön még egy baszott démon is, hogy a bolondját járassa velem
-Derek, higgy nekem. Kérlek - néztem a szemébe, de ő elfordította a fejét
-Ha nem tűnsz el innét 3 másodpercen belül, esküszöm, hogy megöllek - villantott meg a szemeit
-Nem megyek innét sehova! - szóltam erélyesen - Azért jöttem, hogy elmondjam, élek. Mivel hiányoztál Derek
-AZT MONDTAM TAKARODJ! - üvöltött rám, majd nekem esett
Ököllel behúzott egyet, de én nem ütöttem vissza. Csak védekeztem. Az első ütést még követte több is. Aztán teljesen erejéből a falnak vágott.
Én a földre rogytam, négykézlábra. Vért köhögtem fel. Derek elém lépett, majd a nyakam megragadta, és felemelt. A lábam már nem érte a talajt, és én alig kaptam levegőt.
-Kérlek, higgy nekem! Én vagyok az - suttogtam a szemébe nézve elhaló hangon
Derek erősebben szorította a nyakam. Lehet, megfulladok, de nem halok meg, csak pár percre. Ekkor azonban Peter jelent meg Derek mellett, aki behúzott Dereknek egyet ököllel, így ő elengedett. A földre estem.
