ɪ ɴ ᴛ ʀ ɪ ɢ ᴜ ᴇ

◇19◇

S U T T O N

Veled leszek alkonyattól pirkadatig.
A ruhámat igazgattam és feltettem egy kis szájfényt az ajkaimra.

Hol vagy?

Elmosolyodtam és azonnal vissza írtam Prestonnak.

Itt vagyok.Ne aggódj.Itt állok elöl.

Huh oké.Szoríts.

Szorítok édesem.

Elmondtak mindent amit tudni kellett.Az egyik elnök jelölt fellépett a színpadra és máris sokak tapsolni és füttyegni kezdtek.
Én csak álltam és néztem.Nem beszélt jól.Nem volt szimpi így nem is figyeltem rá.Hamar le is ment.Mr.White ide jött.Mit keres ez itt?Ijedten néztem rá.Preston megjelent a színapdon.Ő több tapsot kapott az enyémet is.
Rögtön kiszúrt engem.
-Köszöntöm öneket!Örülök,hogy ennyien eljöttek.
-Beléd esett teljesen.-súgta White a fülembe.Preston beszélt de le sem vette rólam a szemét.
-Takarodjon el innen!-néztem rá.-Nem teheti tönkre Preston beszédét.
-Ugyan.-simította a kezét a vállamra.Preston nyelve megbotlott.Ránéztem.Bíztatóan mosolyogtam rá de Mr.White a karomtól fogva kifelé húzott.
-Eresszen már el.-motyogtam.Nem tette.Tökön rúgtam és amilyen gyorsan tudtam vegyültem a tömegben.Figyeltem a férfit akit szeretek.Ideges volt.Idegesebb lett.Nem láttam Whitetot de biztosra vettem,hogy a közelben van.Abban még inkább,hogy engem akar felhasználni Preston ellen.Én lettem a fegyver.Ahogy lement a beszéd és még néhany szarság.Ahogy a tömeg elkezdett kivonulni én hátra siettem ahol Preston egyik biztonsági embere beengedett.Azonnal veszekedés csapta meg a fülemet.
-Hogy mertél a közelébe menni????!!!?-Preston az.Oldalra néztem.Whiteot a falnak szegezte és úgy kiabált vele.
-Ugyan Preston...nem tudtam,hogy ennyit jelent neked.Másrészről csak hátra akartam küldeni,mert itt lett volna a helye nem elől.
-Ő oda megy ahova akar.Velem megbeszélte.Neked semmi közöd ehhez!-morogta Preston és erősebben szorította a falnak Whiteot.-Egy ujjal se nyúlj hozzá mégegyszer vagy megöllek!
-Közönséged van Preston.-vicsorgott White.Preston rám nézett.Elengedte azt a szemétládát.
-Takarodj.-White feltette a kezeit és elsietett.Preston felém közeledett.Végig simított a vállamon majd a derekamtól fogva magához húzott.-Jól vagy?
-Te?
-Én kérdeztem előbb.-döntötte a homlokát az enyémnek.
-Jól vagyok Preston.
-Én is jól vagyok Sutton.-csókolt meg.Átöleltem a nyakát és szorosan a testének simultam.Éreztem ahogy megnyugszik a csókunktól.Lassan eltoltam és a szemébe néztem.
-Haza?
-Sajnos részt kell vennem egy vacsorán.Olyan szép vagy.
-Milyen vacsora?
-A másik szenátorral és az elnökkel.
-Vigyázz magadra.-adtam csókot a szájára.
-Haza vitetlek.
-Szerintem elmegyek Lexel teázni.Ha nem baj.
-Miért lenne baj?Menj szívem.
-Jó.-mosolyodtam el.Fájt a szívem mikor ott kellett hagynom őt.Ugyanakkor Lex már várt rám.Ahogy megérkeztem az öreg tök házba oda csapodtam a társaságomhoz.
-De csinos vagy.-mosolygott Lex.
-Köszönöm.Ma volt a beszéde.
-És jól sikerült?
-Képzeld...az a szemét White beakart kavarni.Oda jött hozzám a tömegbe és Preston ezt látta....szegény...a szövegbe is belezavarodott de végül sikerült neki én pedig tökön rúgtam azt a faszkalapot.
-Jól tetted!-nevetett fel Lex.-Figyu...Charles nem messze van egy bárban...csak kísérj be.Csak...szeretnék körbe nézni.Utána elmegyünk pizzázni hm?
-Ah jó legyen.
-Ez a beszéd.Menjünk.Troye is jön.-bólogatni kezdtem.A kék ruhámra felvettem a kabátomat és követtem Lexet.Tényleg nem messze mentünk.A hely tele volt.Persze Lex maga után húzott.Rögtön a fiúhoz csapódott és beszélgetni kezdtek.Troyet kerestem a szememmel de sehol sem láttam.
-Lex meddig leszünk itt?
-Maradjatok.Jó a buli.-mosolygott a fiú.
-Maradjunk Sutt.
-Maradj.Én megyek.Fáradt vagyok.-bólogatni kezdett.
Hamar leléptem.Nincs kedvem bulizgatni.Sosem voltam olyan lány.Haza felé vettem az irányt.A kollégium előtt megláttam egy ismerős alakot.Sóhajtottam és az ajtóhoz mentem.
-Mi a francokat képzeltél?-Mr.White a karomat szorítva fordított maga felé.-Tönkre kellett volna tenned nem megvédeni a beszédet!
-Nem égetheted le!
-Kussolj te ribanc!Mit képzeltél?A lényeg lett volna elcseszni!
-Eresszen el!
-Mert mi lesz?Szólsz Prestonnak?Én is szólhatok neki,hogy az új pipije egy hazug kis kurva.Nem menekülsz!!-lelöktem a kezét magamról és bementem a kollégiumba.Azon belül is felsiettem a szobámba.A kabátomat ledobtam az ágy végébe és az ágyra ültem.Sírni kezdtem és hagytam,hogy átvegye a fájdalom az egész testemet.Miért mentem bele?Azért,hogy segíts magadon és a családodon.Nem kellett volna bele mennem.Preston nem sérülhet.Nem akarom,hogy fájjon neki.Pont egy harminckilenc éves pasi fog sérülni aki úgy is elfelejtene...
-Menj a faszba!Nem fog elfelejteni.Szeret engem.-álltam fel.Nem.Pakolj össze és húzz el....ne okozz neki több fájdalmat.-Nem okozok neki fájdalmat!-kiabáltam és a szoba közepén összeomlottam.Úgy éreztem haldoklok.

Elfogsz bukni kislány.Ha nem úgy csinálod ahogy kértem elbuksz.Nem egy szenátorhoz való vagy...

A telefonomat a falnak dobtam olyan erővel,hogy az vissza pattant egyenesen nekem.Azonnal az orromhoz kaptam amiből már dőlt a vér.Üvölteni akartam.De azt is tettem.A kabátomat felvettem és útnak indultam.Úgy éreztem meghalok.
A telefonom persze csak megrepedt.Hívni kezdtem Preston sofőrjét.
-Jó estét megtudná mondani,hogy Mr.Blare hol van?
-Jól van Miss.Bell?
-Igen.-motyogtam.A hangom hisztérikusan hangzott.
-Leírom a címet.-letettem a telefont és a metróhoz igyekeztem.A cím tudtam,hogy közel van.Lenéztem a torna cipőmre aztán az üvegre néztem.Az orrom még vérzett.Egy zsepit vettem ki a zsebemből és megtöröltem azt.Bolond vagy.Bolondot csinálsz magadból!
-Kussolj már el!-hunytam be a szemem és a szememet kezdtem dörzsölni.Biztosan örültnek néznek.Nem érdekel.Nézzenek.A megállónál leszálltam és felfelé igyekeztem.Siettem ahogy csak tudtam.Az étterem ablakából is láttam őt.Azt is láttam ahogy valamiről beszélnek majd felnevet.A bejárat mellett álldogált Preston biztonsági embere.
-Sutton?-pillantott rám.-Mi történt veled?Nagyon rosszul festesz!Valaki bántott?-csak a fejemet ráztam.
-Beszélnem kell vele.
-Sutton ez most nem alkalmas.
-De nekem nagyon fontos beszélnem vele.-Kezdtem bőgni.
-Nem lehet.Kérlek értsd meg.-a vállamra tette a kezét.-Valami történt igaz?
-Szükségem van rá!Nagyon!-a sírásom nem apadt.
-Sajnálom.
-Meddig kell bent lennie?
-Fogalmam sincsen.-bólintottam.
-Akkor megyek.
-Sutton haza viszünk.
-Nem kell!-indultam meg.Céltalanul bolyongtam a városban.Valami kiutat kerestem.Egy pontot ami a másikhoz vezet.De a pont sehol sem mutatta meg magát...
Annyira sajnálom Preston Blare szenátor...

Sziasztok!Remélem ez is tetszett!Ha igen jelezd kérlek.Hamarosan jön a folytatás addig is jó pihenést!
😊😊💞💞💞