◇27◇

416 27 2
                                    

P R E S T O N

Néztem a csinos kis alakját ahogy bemegy.Az én csinos kis hercegnőm.Haza indultam de egy üzenet megakadályozta ezt.Lekanyarodtam egy nívos étteremhez és leparkoltam.Sóhajtottam egyet majd kiszálltam az autómból.Bementem a helyre ahol azonnal kiszúrtam a nőt akit ki nem állhatok.
-Preston!-intett.Sóhajtottam és oda mentem hozzá.
-Szerbusz Agatha.
-Szia.-mosolygott szélesen.-Hogy vagy szépségem?-leültem hozzá.
-Jól.Minek hívtál ide?Nem akarok veled többet beszélni és találkozni sem.Rémlik?
-Rémlik.-bólintott.-Láttam az új nődet.Egészen más.-ivott bele a kávéjába.Felnevettem.
-Nem egy hazug kurva.Erre célzol?-mosolyodtam el szélesen.Rám pillantott.-Minek jöttél?
-Csak gondoltam köszönök neked.Most épp New yorkban van dolgom.
-Az üzenetben nem ezt írtad.-felnevetett.
-Találkoztam Whiteal egy kávézóban.Mikor elbúcsúztunk én még elszaladtam a mosdóba.
-Térj a lényegre.
-Láttam vele az új csajod.Nem most...-hirtelen kihagyott egy ütemet a szívem.-Csak gondoltam szólok.Beszélgettek.
-Szia.-álltam fel és azonnal beszálltam az autómba.Olyan ideges lettem,hogy az hihetetlen.Nem akarom bántani őt....

Az egyetem előtt vagyok.Nem tudsz ki jönni egy percre?

Leírtam neki és vártam.Röpke három perc múlva megpillantottam őt felém közeledni.Azonnal elpirult és sietősebben jött ide.Beszállt mellém.
-Mondjad szerelmem.-vigyorgott.
-Minek találkoztál az öcsémmel?Valamikor találkoztatok.Sutton válaszolj!-csattantam fel.-Agatha látott titeket egy kávézóba.Az exem.Rám írt,hogy Whiteal kapcsosan mondani akae valamit....oda mentem és elmondta ezt nekem.-motyogtam mert láttam,hogy nem érti.
-Csak összefutottam vele.Oda hívott.Ennyi.-bólintottam.-A mostoha öcséd...én csak oda köszöntem.-birizgálta a kezét.-Téged szeretlek.
-Tudom.-sóhajtottam.-Sajnálom...csak...nem akarom,hogy beszélj vele.Rossz ember.
-Semmi baj szerelmem.Itt vagyok.-ölelt át szorosan.-Veled.-súgta.
-Tudom Sutt.Köszönöm,hogy vagy.-szorosan öleltem.-Elfelejtettem mondani,hogy ma egy jótékonysági bálra vagyok hivatalos.Ma jutott eszembe.Elkísérsz?
-Hogy?
-Így.Persze veszünk egy csini báli ruhát.De tökéletes vagy így.Na?-elmosolyodott és bólintott.
-Hercegnős este lesz?
-Az lesz kincsem.-simítottam az arcára a kezemet.
-Veled megyek.
-Van még órád?
-Van.-nevetett fel.
-Elkérlek.Induljunk is.Az este nem messze lesz egy múzeumban.
-Uhh izgis!-kezdett tapsikolni.
Suttonnak egyszerűbb volt ruhát vásárolni mint hittem.Ezzel aztán bőven időt nyertünk szóval haza vittem és azonnal az ágyamba cipeltem.Szükségem van az érintésére.Szükségem van rá...
Most én voltam az aki még az ágyban heverve figyelte őt.De nem volt kedvem kiszállni a meleget adó ágyból.Öleltem a párnánát és figyeltem minden mozdulatát.Sminket tett fel és a haját csinálta.
-Annyira szép vagy.-elmosolyodott.
-Köszönöm.-igazította meg a ruháját.-Na?-fordult meg.
-Tökéletesen nézel ki.
-Neked is öltözni kéne.-ült az ágy szélére hozzám.Simogatni kezdte a hajamat.
-Csak olyan jó nézni téged gyönyörűm.-adtam csókot a szájára.
-Hát téged is.Na gyerünk szépségem!-vigyorgott.Megsimogattam a hátát és felültem.Csókot adtam az arcára.
-Készülök.
-Rendben.-mosolygott.Sutton segített nekem elkészülni.Láttam rajta,hogy izgul.Én választottam a ruháját.Olyat választottam amiben nem takargathatja a karját.Imádom az összes tetoválását.A haját a bőrét...mindenét.Szorosan fogta a kezemet az autóban.Lenéztem a dús vörös ajkaira.Annyira gyönyörű.
-Szép vagy szerelmem.-csókoltam meg a homlokát.
-Köszönöm.Te pedig eszméletlemül helyes.
Hamar megérkeztünk a helyszínre.Éreztem,hogy Sutton mennyire feszült.Már nem érdekel az elnökség.Azzal jelenek meg akivel akarok.Ez egy szabad ország.Ahogy beléptünk sokak ránk néztek.Jobban magamhoz húztam Suttont.Talán túlságosan birtoklom.De ő az enyém.
-Preston minket bámulnak...
-Nem nagy dolog.Szenátorként megengedem,hogy pezsgőt fogyassz.
-Hogy este simizd a pocimat?-kuncogott fel.
-Csak azért.
-Nem kérek.
-Akkor nem iszunk.-fordítottam magammal szembe.-Gyönyörű vagy.Ezt jegyezd meg.-mosolyogva bólogatni kezdett.
-Mr.Blare!-egy ismerős megveregette a vállam.-De jó látni téged.
-Szia Logan.Téged is.-néztem rá.-Hogy vagy?
-Jól kösz és te?
-Jól.Bemutatom neked Sutton Bellt.
-Örvendek kisasszony!-nyújtotta felé a kezét.
-Én is.-rázott vele kezet az én szépségem.
-Sutton ő itt Logan Stone.Egy nagyszerű környezetvédő.
-Oh ne túlozzon szenátor.-nevetett fel.
-Nem túlzás.
-Maga mivel foglalkozik Miss.Bell?
-Mr.Blare gyakornoka vagyok.Most fogok végezni az egyetemen.-mosolyogott.
-És azon belül a kedvesem.-adtam egy óriási csókot az arcára.
-Ez remek hír.Gratulálok.Sok boldogságot.
-Köszönjük!-mosolyogtam.
Sok ismerősnek bemutattam Suttont.Jól érezte magát ahogy én is.Jele sem volt annak,hogy feszengene.A közelségem megnyugtatta.Rám is ilyen hatással van.De ahogy megláttam azt a szemét Ambroset elkapott a düh.-Ez mit keres itt.-néztem Suttonra.Rémülten nézett rám.
-Á!A gerle pár.-lépett ide.
-Mit keresel itt Ambrose?
-Csak gondoltam megleplek Preston.
-Minek?-vállat rántott és végig futatta a szemét Suttonon.
-Milyen jól kikupáltad...-megráztam a fejem és jobban magamhoz vontam a szerelmem.-Tudod én is kupálnám...ha rá unsz.-felröhögtem és megráztam a fejemet.
-Te szemét tróger!-engedtem el Suttont és Ambroset a gallérjától fogva közelebb húztam.-Rá se merj nézni erre a nőre te aljas féreg!
-Ajaj Preston!
-Kicsim!Ne foglalkozz vele.Kérlek.-tette a karomra a kezét a nő aki a mindenség számomra.-Menjünk haza.
-Haza?-Ambrose felnevetett.-Oh Sutton tudod,hogy a patkányok városába tartozól és nem a szenátor mellé.Ezt te is tudod te kis kurva!-azonnal elment az eszem.Megütöttem a mostoha öcsémet aki még mindig csak röhögött.
-Preston!-Logan szedett le róla.-Sokan vannak.Ne itt rendezd ezt.
-Ne rágalmazza a barátnőmet,mert kitépem a torkát!
-Ne foglalkozz vele direkt csinálja!-nézett rám Sutton.
-Te pedig direkt véded,hogy tönkre tedd a tervemet!-morgott Ambrose.-Oh Sutton!Annyira kis buta vagy.Megmondtam,hogy tégy mindent úgy ahogy kérem.-Suttonra néztem aki elfehéredett.Miről beszél???
-Mi a francokat beszél ez?
-Preston én...-kezdett sírni.Ambrose nevetni kezdett.
-Keresd a szavakat kicsi lány.De én elmondom Preston.Ez a kis csitri fel lett bérelve.Tökéletes lett volna,ha nem ismerem félre...elbaszta a feladatot.Sutton remélem tudod,hogy nem kapod meg a pénzt...ugyanis nem sikerült jól a szenátor tönkre tétele.-a lábam földbe gyökerezett.-Az elején elég ügyes voltál.
-Hát ezt nem hiszem el!Ezt nem....-röhögtem fel.
-Preston megmagyarázom!-kapott a kezem után Sutton de én eleresztettem a kezét.
-Hagyj békén!Látni se akarlak.-indultam el a kijárat felé.Úgy éreztem,hogy össze fogok omlani.Éreztem ahogy a testem remeg a fájdalomtól.Az autó ajtaját kinyotottam de a beszállást megakadályozta.
-Kérlek!-sírt fel keservesen.-Preston...ez nem úgy volt!Kérlek kicsim!-ölelt át hirtelen.-Elmondok mindent csak...kérlek!Fenyegetett engem az a szemét....
-Sutton!Maradj csendben!-kiabáltam rá.-Nem akarok veled beszélni!Hagyj béken.-ráztam le magamról és beszálltam az autóba.-Tudhattam volna,hogy egy rafinált csitri vagy akinek csak a pénz számít.Többet rád nézni sem bírok.-gyorsan beszálltam az autóba és azonnal jeleztem a sofőrnek,hogy elinduljon....

Sziasztok!Remélem ez a rész is tetszett.Szép estét mindenkinek!😊💞

ɪ ɴ ᴛ ʀ ɪ ɢ ᴜ ᴇDonde viven las historias. Descúbrelo ahora