ɪ ɴ ᴛ ʀ ɪ ɢ ᴜ ᴇ

◇25◇

P R E S T O N

-Bazd meg!Elegem van....-morogtam.
-White tönkre akarja tenni a kampányod.Ezer százalék.-mondta el újra Austin ami eddig is nyilvánvaló volt.-Kifogja használni a Sutton iránti érzelmeid.
-Sejtettem.De bármi is történik Suttonnak biztonságban kell lennie.-Austin felnevetett.
-Preston...Sutton...szerintem...
-Na ezt hagyd!Hagyd békén őt!-löktem meg az ügyvédem.Sóhajtott.
-Rendben Preston!Menj haza és bazd meg azt a felkapaszkodott kis lotyót!-elment az eszem egy másodperc alatt.Neki estem Austinnak és ütni kezdtem ahogy bírtam.
-Állj le Preston!!!-Jack próbált leszedni Austinról.Nagy nehezen de sikerült neki.
-Ő nem egy felkapaszkodott lotyó!Ne vedd a szádra vagy megöllek!-Austin a vérét törölgette.
-Neked elment az eszed.
-Elment.Elment...-morogtam és azonnal elhagytam a helyiséget.Nem vártam kamerákra lent.A véres öklöm reméltem nem látszódik.Az autóhoz siettem és beültem.A sofőröm elindult.
-Jól van Mr.Blare?-bólogattam és az ülést markoltam.Oh istenem segíts....
Preston ne bántsd!Preston állj le megölöd!!!!
Suttont kezdtem hívni.Felvette.
-Otthon vagy?
-Igen.A szüleimmel.Itt vannak nálad nem baj?
-Nem.Menj be a fürdőbe és küldj képet magadról.-suttogtam.
-Preston!-nevetett fel.-Úgy nem.
-Fehérneműben.Kérlek...csak...csak...csak,hogy te legyél a fejemben.
-Kamerára kapcsolom.-bólogatni kezdtem és gyorsan elő kaptam a headsetem.Bedugtam a fülembe és csatlakoztattam.Néztem ahogy bemegy a fürdöbe és bezárja az ajtót.A telefont kitámasztotta majd elkezdte levenni a ruháit.Oh istenem de kívánlak...-Hogy tetszik?.
-Marhára tetszik.-szívtam be a levegőt.Furán nézett engem.
-Bébi jól vagy?
-Jól.Itt vagyok a háznál.Várj meg ott ahol vagy.
-Preston!
-Sutton.-tettem le.
Ahogy kiszálltam befelé igyekeztem.A nappaliból zaj jött.Nem mentem be azonnal a szoba felé igyekeztem azon belül a fürdőbe.Sutton értetlenül állt ott.Azonnal.megcsókoltam és átöleltem a testét.
-Preston!Itt vannak a szüleim...
-Nembaj.-kezdtem letolni a bugyiját.Felnevetett és eltolt.
-Kérlek.Előbb mutatkozz be.-bólogatni kezdtem.
-Menj akkor előre.-bólintott.Felvette a ruháit és nyomott egy csókot a számra.Kiment én pedig kezet mostam aztán arcot.Jól kell szerepelnem a szülei előtt.Sóhajtottam és kiigyekeztem.Bementem a nappaliba.Azonnal rám kapták a fejüket.Kedvesen elmosolyodtak.
-Anya apa ő itt Preston.Preston ők itt a szüleim.-sietett ide az én kis szerelmem.
-Jó estét!Nagyon örülök,hogy végre megismerhetem magukat.-léptem oda.Kezet nyújtottam az apjának majd az anyjának is.Kedvesen üdvözöltek.
-Mi is.-mosolygott az anyukája.Sutton mellé ültem és társalogni kezdtem a szüleivel.Sokáig maradtak.A hotelba vitettem ezután őket aztán az egyetlen drága kislányuknak estem.Sutton volt este a vacsora.Nem hagytam azután sem aludni.Beszéltem hozzá.Beszélnem kellett...Szükségem volt rá.
-Megvertem Austint.-súgtam.Hirtelen rám nézett.
-Preston...miért tettél ilyesmit?-emelte a szájához a kezem.
-Mert téged rágalmazott.Téged senki se rágalmazzon.Elegem van belőle.-súgta.Átölelte a karom.
-Ne verekedj.
-De szeretlek.-sóhajtottam és végig simítottam az ajkain.
-Én is téged Preston.-fordult felém.Nekem nyomta minden porcikáját.Lassan megcsókoltam és simogatni kezdtem a derekát.A telefonom csörögni kezdett.Sóhajtottam és felvettem de Sutton fenekét cirógattam közben.
-Igen?
-Preston...te agyalágyult.Nézd meg a híreket.
-Daniel...miért?
-Nézd meg!-sóhajtottam.Leraktam és bekapcsoltam a tvt.Sutton felkönyökölt és ő is oda nézett.Azonnal felültem mikor megláttam magam a tvben.Ahogy véres öklökkel és fekete szemekkel elhagyom a helyszínt.Feljebb vettem.
-Preston Blare a nők álma,az elnök jelölt aglegény nagy bajba került?Ma New york egyik iroda épületéből sietett ki véres öklökkel.Agresszívnak tűnt és biztosra vehető,hogy a szenátor verekedett.Egy ismeretlen bejelentés szerint a szenátor elvesztette a fejét amióta az elnökségért harcol.-elkapcsoltam a másik adóra.
-Mr.Blare szenátor a terminátor?
-Azért valljuk be Sylvia elég szexi a szenátor így.-nevetett az egyik nő.
-Na de ki képes így megjelenni?-átkapcsoltam a kövire....
-Lehet,hogy nem lesz elnök?
-Preston kapcsold ki ezeket a szarokat!-szólt rám Sutton.
-Nem leszek elnök.Nem baj.Már nem érdekel.Te érdekelsz.-pillantottam rá.Sóhajtott és kikapcsolta a tvt.Végig simított a hátamon és a szemembe nézett.
-Tökéletes elnök leszel.Ez most ne vegye el tőled...elnök leszel.Én tudom.-sóhajtottam és megsimogattam az arcát.
-Olyan bölcs vagy húsz éves létedre.
-Kösz.-mooslyodott el.-Preston...
-Mondjad kincsem.-kezdtem simogatni a kezét.
-Amikor az étteremben dolgoztam...nagyon...nem kerestem jól és elég szar volt.Nagyon küszködtem...-bólogatni kezdtem.
-Szükségem volt a gyakornoki munkára.
-Látod,hogy meg is kaptad.
-Miért vettél fel?-suttogta.
-Miért kérdezel ilyet?
-Mondd el...-sóhajtottam.
-Mert tetszettél...az első perctől kezdve.-elmosolyodott.Megcsókoltam és simogatni kezdtem a hátát.Perceken belül elaludt.Mikor reggel felébredtem Sutton hangja azonnal megcsapta a fülem.Hangosan beszélt valakivel a telefonján.Mintha veszekedne.Próbáltam felkelni de nehezemre esett még a szemem is kinyitni.A sírása viszont azonnal megtette a hatását.Szinte kiugrottam az ágyból.
-Sutton!-kiabáltam.Elcsendesedett.A nappaliba igyekeztem mikor nekem jött.
-Itt vagyok.
-Mi történt?-simítottam az arcára a kezem.Megrázta a fejét.Utálom,ha egy nő sír.Túl keserves.Ha Sutton sír az felér minden fájdalommal.
-Semmi.-rázta a fejét.
-Oh Sutton mondd már el!-csattantam fel.Újra sírni kezdett.
-Csak...itt vannak a szüleim és...
-És?
-Ma este mennek haza.Itt vannak az ünnepek a nyakunkon és...
-Akarod,hogy itt töltsék velünk?-simítottam végig a derekán.Bólintott egyet.-Akkor itt lesznek.Egy cseppet se féjl szerelmem.-bólintott és magához ölelt.Szorosan öleltem a testét.Oh istenem vele akarok lenni az életem végéig.Annyira szeretem őt.-Sutton...
-Preston?-súgta és közben beszívta az illatomat.
-Ugye tudod,hogy sosem eresztelek el?
-Sose eressz el kérlek.

Sziasztok!Remélem ez is tetszett nektek.Közel vagyunk valamihez....
Szép éjszakát mindenkinek!❤❤❤