Tánctábor [KPOP FF]

~ 13 ~

Liára pillantottam, hogy vegye a lapot, és jöjjön velem.

- Yeji, Sominak már vittetek ebédet, nem? Elfelejtetted, vagy mi a baj? – néz rám pimaszul Hyunjin. Tényleg néha ki nem állhatom a bátyám.
- Nem vittünk még neki, csak jobban tudom, igaz Lia? – fordulok barátnőm felé, hogy mentsen meg.
- Tényleg nem vittünk még neki ebédet, de te maradj nyugodtan, majd megyek én. – köszön el Lia, s távozik is, mire én csak ott állok, és azon töprengek, hogy bátyámat, vagy barátnőmet fojtanám-e meg szívesebben.
- Jajj tényleg, most jut eszembe, Felixnek megígértem, hogy segítek neki valamiben, szóval most megyek, ti maradjatok nyugodtan! – pattan fel helyéről, majd én feszültem visszaülök. Ez is mekkora egy kamus, pont, mint Lia.

De szerencsére nem volt annyira kínos a szitu, mint amennyire lehetett volna, mert Woojin rögtön felhozott valami témát, szóval tudtunk tovább beszélgetni. Egyszer a terasz felé pillantottam, ahol néhányan még ebédeltek, plusz Hyun is ott foglalt helyet. Biztos nem azért, hogy a távolból figyeljen minket, áhhh dehogy...


***


Elérkezett az este, mindenki nagyban készülődött a nyitóbulira, ami alapból első nap lett volna jó, de nem baj, legalább megtartjuk. Vártam már, mert gondoltam, hogy több emberrel is összeismerkedhetek végre, hisz 40-en vagyunk itt, én meg a felével sem beszéltem még.

- Nem láttátok a vörös rúzsomat? – kérdezi idegesen Yuna, miközben egyik szekrény után túrja fel a másikat.
- Chae ellopta, nála van. – kiabál ki Ryujin a fürdőből.
- Hogy micsoda? – áll meg idegesen Yuna, mire Chae gyorsan visszaadja Yuna-nak az említett rúzst.
- Csak kölcsönvettem, szerintem jól áll rajtam. – mosolyog rá Yuna-ra a lány kissé félve, mire Yuna megy is gyorsan sminkelni.

Somi is lejön velünk, csak nem fog járkálni. Persze ő vízbe sem mehet bekötött lábbal. Leültetjük valahova, és marad is ott, amíg fel nem hozzuk, ez van, meg kell gyógyulnia!

Nagy készülődésünket kopogás szakította félbe. Ryujin már kész volt, és én is, de Somi és Yuna még sminkeltek, Chae és Lia pedig éppen ötleteltek, hogy melyik ruhájukat vegyék fel.
Felkeltem a fotelből, majd kinyitottam az ajtót.

- Te ne, veled nem beszélek! – csuknám vissza az ajtót kissé nevetve, mire bátyám nem hagyja, s kinyitja.
- Mi az, csak nem haragszol rám? – néz rám értetlen arccal, de nem tud sokáig színészkedni, hamar elneveti magát.
- Na mondd, mit akarsz, aztán tünés! – mondom viccesen, miközben szokásomhoz híven gyengén oldalba vágom.
- Csak emlékeztetni akarlak, hogy a legszexibb fürdőruhádat hozd magaddal... - harapja el mondandója végét. Hagyja, hogy magamtól jöjjek rá, Woojin-ra céloz.
- Na húzz el, de gyorsan! – vágom be az ajtót Hyunjin orra előtt, de nem tudok annyira komoly és ideges fejet vágni, mint akartam. Inkább nevetni tudtam csak, mivel a fiú most nem számított rá, hogy becsukom az ajtót, így ezúttal sikerült kizárnom.