Bird Of Prey [Eli "Hawk" Moskowitz]

8. fejezet: Sólyom

Másnap jóval kevesebben jelentek meg az edzésen, mint első alkalommal. Senki nem mondta ki, de valószínűnek tarottam, hogy a sensei miatt nem jöttek el. Legnagyobb meglepetésemre Eli nem adta fel, ellenben Demetri-vel, akit habár Miguel egész nap próbált rávenni, mégsem jött vissza.

- Kráterarc? Lyukasorr? Csúzli? Hol vannak? - kérdezte a sensei, mikor belépett a dodzsóba.

- Nem jönnek, sensei. - felelt neki Miguel.

- Komoly? - nézett körbe, aztán egyből témát váltott - Vagyis jó, ez volt a teszt, hogy ki adja fel. De ti nem adtátok fel. Otthon játszhatnátok a számítógépen, csokit zabálva, de ott vagytok, és megtanultok küzdeni. Nyúl! - mutatott Eli-ra, én pedig szemeimet forgatva sóhajtottam fel. Nem hiszem el, hogy nem tud ugy szólni senkihez, hogy ne sértegesse. - Még ő is keményebb.

- Kérem, ne hívjon így. - mondta halkan Eli.

- Hogyan? - lépkedett közelebb a sensei.

- Bemelegítünk, sensei. - szóltam közbe, mielőtt folytatná Eli sértegetését.

- Ne, ne! - tekerte a fejét - Nyúl mondani akar valamit. Hangosabban! Vagy a nyelved is gáz? Te is fogyi vagy?

- Lehet, hogy autista vagyok. - mondta szégyenlősen Eli.

- Fogalmam sincs, hogy az mi... - intett a sensei - De nem hívnálak így, ha normális lenne a szád. Nem lehet ezzel csinálni valamit? Megműteni?

- Nyúlszájjal születtem. - morogta Eli - Ez a műtéti heg.

- Ez ennél is rondább volt? Vagy az orvos elszúrta? - hajolt közelebb a fiúhoz, hogy jobban lássa - Ha ez az utána fotó, akkor pereld be.

- Jaj, ne már. - motyogta mellettem Miguel. Őt is legalább annyira idegesítette a dolog, hogy a sensei hogyan beszél Eli-jal.

- Kérem, témát válthatnánk? - suttogta Eli.

- Én is szeretném, de ez így nehéz. - mutatott a fiú arcára - Ha nem egy csökött szájú hülyegyerek akarsz lenni, akkor változtass, oké? Arctetkóval, vagy nyomd ki a szemed, és rakj szemkötőt. De... Tudod mit? Hagyd! Rajtad az sem segítene.