Néma vagyok, nem szólók többet
Dühöm, mint lángcsóva töri át a csillagos eget.
Mégsem szólok, nincs értelme.
Minthogy semminek sincs, ebben az életben.
Nem szólok, nem ismertek.Ha most ordibálnék, vajon őrültnek hinnétek?
Nincs kétség, pontosan tudom.
Mert a ti lelketek nem vágyik másra,
Csak szégyent hozó üres szavak kavalkádjára.
Így hát csendben maradok, bár nehezen teszem.
Tudjátok röpke 5 éve tűröm, véget nem érő hisztitek.
Rám sokan mondják, közéjük tartozom.
De a hiszti és a megbántottság nem egy fogalom.
