Vadak (Gator család 1)

28

Nic

Napok óta kutatunk utána. Számtalan alkalommal próbáltuk elérni az öreg Gatort. De Robert Gator eltűnt, ahogy az unokája is. Minél több idő eltelt nélküle, annál jobban kezdtem becsavarodni. Az irodába már be se megyek és a telefont se veszem fel. Minden időmet a kutatásra fordítom. Újságcikkeket és interjukat nézek Robert Gatorról, hátha megtudok valamit. Lora családja is mindent megtett, hogy megtalálják. Sam és a legkisebb lánya Samantha fel sem állva a gépük elől, keresték Lorát. Kamerákat és titkos szervereket törtek fel, csak hogy valami nyomra jussanak. Ashly és Cat a várost járták és a vadakat kérdezgették, hátha láttak vagy hallottak valamit. A betűk már összefolytak, ezért dühösen eldobtam az újságot. Hátradöntöttem a fejem és elmorogtam magam. Miért nem találjuk meg?! Az orromat hirtelen megcsapta az illata. Felpattantak a szemeim és körbenéztem. Éreztem a jelenlétét. Ez mégis hogy lehet?

-Lora?

Nic. Hangját valahol mögülem hallottam. Felpattantam a kanapéról és megfordultam. Nem állt ott senki. Niiiic. Lora hangja ismét mögülem érkezett. Hátrafordultam, de nem volt ott senki.

-Lora!

Segíts! Elgyötört hangját hallva összeszorult a mellkasom.

-Kezdek megőrülni.

Az orromban éreztem Lora illatát, talán jobb ha lefürdök. Forró zuhanyt véve bepárásítottam az egész fürdőszobát. Törülközőt a derekamra kötve mentem a csaphoz, hogy megmossam a fogam, de ahogy a párás tükörbe néztem a levegő is bennem rekedt. Lora a földön ült. Haja eltakarta az egész arcát, térdeit felhúzta és átkarólta azokat. Ismét megéreztem az szagát, de ezúttal a kellemes aromája helyett szúrós szagot éreztem.

-Lora?

Nem fordultam hátra, nem akartam hogy eltűnjön a látomás. Suttogó hangomra megrezzent és felemelte a fejét. Segíts, Nic. Nem tudtam tovább türtőztetni magam, hátra fordultam és ezzel együtt Lora eltűnt, bennem meg forrt a düh és a vágy, hogy megtegyek bármit, hogy visszaszerezzem azt, ami az enyém. Hangos dörömbölésre ébredtem. Amikor felkeltem mindenem fájt, főleg a kézfejem. Ahogy ránéztem összezavarodtam. Miért van felrepedve a bőr a kézfejemen? Nem tudtam tovább gondolkodni, mert valaki hevesebben ütötte az ajtómat. Kimásztam az ágyamból és sajgó léptekkel mentem az ajtó felé. Útközben megálltam a nappaliban ugyanis hatalmas felfordulással találtam magam szembe. Itt mégis mi történt?! A heves dörömbölés még hangosabb lett, ezért nem tudtam tovább nézelődni. Idegesen nyitottam ki az ajtót. Megdöbbenésemre apám és anyám álltak és ami még megdöbbentőbb, hogy ezt a hangzavart a higgadt anyám okozta.

-Mit kerestek itt?

Nem akartam ennyire bunkó lenni, de már így is frusztrált voltam.

-Nem veszed fel a telefont, nem jössz be dolgozni és hajnalba felhívtak a hotelből, hogy rémisztő zajok szűrődnek ki a szobádból, már napok óta. Szóval itt vagyunk, hogy megtudjuk mégis mi a bajod! Mellesleg szörnyen nézel ki.

Mégis miről beszél az anyám? A fejemet vakartam, de pont elmozdultam, így beláttak a nappaliba.

-Mi történt itt?

Megadóan sóhajtottam és beengedtem őket.

-Amikor felkeltem már ilyen volt.

Anya körbejárta a nappalit és a károkat mérte fel, de apám végig engem nézett.

-Mi történt a kezeddel?

Ránéztem a kézfejemre.

-Fogalmam sincs