Egyetlen Titok Miatt~Lewis Hamilton, Charles Leclerc, George Russell

23.rész

Elena szemszöge:
Miután Ami visszament a szüleivel Londonba nekem sem volt kedvem a bulihoz. Viszont csak másnapra foglaltunk repjegyet, így muszáj voltunk maradni. Blandi jól is érezte magát legalább.
Kicsit bűntudatom van amiért ennyire elhanyagoltam Amit, közben meg teljesen össze van törve és zavarodva.
Már várom hogy hazaérjen és mindent egytől egyig átbeszéljünk.
Elméletileg 2 óra múlva száll le a gépe.

Tegnap sikerült elkapnom mindkét srácot. Georgera és Charlesra gondolok. Igaz, egyesek miatt nem lehetett semmi olyanról beszélgetni, szóval nem jutottam sokra. Figyelmeztettem őket hogy Aminával így egyikőjük sem fog viselkedni, mert annak csúnya vége lesz.

Amina Hamilton szemszöge:
Hamarosan végre otthon vagyok. Eli és Blandi már hazaértek.
Na igen... Miután George is ott hagyott anyáékkal visszamentünk Londonba. Nem bírtam tovább itt maradni. Ettünk egy jót, aztán Beni hívott bulizni. Nagyon jól éreztem magam. Ittam, de nem voltam részeg. Viszont egy dolog nem hagy nyugodni... Benivel egy párszor egymás szájában kötöttünk ki és reggel mellette keltem fel, viszont semmi több nem történt. Csak fura volt, dezsavum volt a gimis évekből...

Haminak megígértem hogy ha lement a nyári szünet előtti utolsó nagydíj leülünk ketten és megbeszélünk mindent. Remélem nem bántottam meg annyira a fura viselkedésemmel. Jó is lesz most ez a szünet. Sem Ruszikával, sem Lekivel nem fogok találkozni egy darabig. Kell ez a távolság.
.
.
.
Charles Leclerc szemszöge:
Sikerült megnyernem a futamot, így azonos pontszámunk van Maxszal. George elég dühösen bevonult, hozzám nem is jött oda gratulálni. Eléggé rosszul esett, ahogy az is, hogy Ami sem jött oda... Charlotte rögtön írt, hogy mennyire büszke rám és már vár haza. Megmondom őszintén, nem is volt kedvem az afterre menni. Leültem az egyik fotelbe és Charlottetal cseteltem.
-George-állítottam meg mikor jött velem szembe
-Mi az?
-Jót mentél ma
-Ennyi?
-Amit nem láttad? Szerettem volna vele beszélni-zártam le a képernyőt
-Na ide figyelj-állt elém
Ne irogass neki, ne keresd. Nem veszed észre hogy teljesen tönkreteszed? Most is miattad volt ilyen, tagadni sem tudnád.
A barátnőddel foglalkozz-hagyott volna faképnél, de...
-Semmi közöd nincsen hozzá egyébként hogy mit csinálok tudtommal
-Ehhez pont van. Ha nem szeretnéd hogy kitudódjon a kis kalandotok a diplomaosztó után akkor távol tartod magad tőle-hagyott ott mostmár tényleg

Miafasz...
.
.
.
George Russell szemszöge:
Tudom hogy én is nagyon megbántottam Amit, viszont ezt már nem bírtam tovább magamban tartani. Ahogy neki is elmondtam, az a csók nem csak úgy jókedvre derítésből volt. Ezek szerint ő csak annak szánta. Nem lepődtem meg azon, hogy volt már köztük valami. Így visszagondolva elég érdekes volt hogy az ülés is elvolt hátra döntve és a cipők is ott voltak. Na mindegy, ez már amúgyis lényegtelen. Én nem bírom elviselni azt, hogy így kell látnom Amit.
Iszonyat fontos lett nekem ez a pici, törékeny lányka és azt is érzem hogy ő is szívesen van velem, de Charles nyomába sem érek. Csak nem értem, hogy minek mászik rá Amira, mikor van barátnője. Ez az egész helyzet kurva nehéz és érthetetlen mindenki számára. Hammer is előbb utóbb rá fog jönni hogy mi folyik itt, és annak nem lesz jó vége...

Amina Hamilton szemszöge:
Csütörtök délután nem éppen a legnagyobb lelkesedéssel szálltam repülőre. A nyári szünet előtti utolsó futam Magyarországon lesz.
Nyilván imádom nézni ahogy mennek a srácok, viszont nagyon nehéz lesz levegőnek nézni Lekit és Georgeot...

A repülőn egy nagyon aranyos lány mellett ültem. Mint kiderült, ő is a futamra jön. Lando és Max a kedvence. Paddock jegye van, szóval biztosan fogunk még találkozni. Végre nem egyedül bolyongok majd ott. Eliék továbbra is csak majd vasárnap jönnek.

Miután leszálltunk kétfelé váltak útjaink, de már be is jelöltük egymást mindenhol. Hívtam egy taxit és a hotel címét megkeresve el is indultunk. 10 perc, nem nagy táv.
-További szép estét kisasszony
-Köszönöm, viszont-csuktam be magam mögött az ajtót és a bőröndömet magam után húzva az épületet megkerülve be is mentem. Páran lézengtek csak az aulában.

-Sziasztok-intettem körbe és egyeztettem a recepcióssal
-Végre itt az én kis szépségem-ölelt magához
-Végre itt az én kis barátosném-ölelt meg szintúgy Lewist utánozva Kelly
-Jajj végre itt az én kis Hamiltonom-jött Max is, közben már mindenkit elkapott a nevetés
-Végre itt az én kis dumagépem-vigyorgott Lando
-Végre itt az én kis modellem-ért ide Carlos is

-Na ezért imádok én itt lenni-mosolyogtam ezerrel
-Felkísérlek a szobádhoz, aztán akkor mehetünk vacsizni?-fordult körbe Hami
-Majd ott-indult el George
Egy pillanatra felénk nézett, amit én szakítottam meg.
Közben Lekit is láttam hogy ott beszélgettek Charlottetal. Egyet is szól,beváltom az ígéretemet.

-Itt nekem valami nagyon fura-vette fel a táskám
-Miért? Micsoda?
-Hogy-hogy nem köszöntetek egymásnak Georgegal?
-Arrafelé hűvös szelek járnak úgy tűnik-utaltam Charlesra is
-Pöcs nélkül fog maradni mindkettő
-Naaa-löktem oldalba nevetve
-Nem viccnek szántam. Vagy viselkedjenek veled normálisan vagy hagyjanak békén. Nem szeretem a köztes dolgokat
-Ez sokkal bonyolultabb ennél Lewis-nyitottam ki az ajtót
-Amit még mindig nem értek
-Mondtam, hogy majd szünetben elmondom amiről tudnod kell-bújtam hozzá
-Miért, van amit nem kell tudnom?-húzta fel a szemöldökét
-Attól még hogy az imádott bátyám vagy, nem kell mindenről tudnod-nyomtam egy puszit az arcára és kicsit megigazítottam a hajam
.
.
.
Mint ahogy csütörtök esténként szokás, egy nagy asztalhoz ült mindenki. Hami egyik felén George, a másikon pedig pont az én helyem van Kelly mellett. Velünk szemben pont Charlotte, hurrá. Össze is néztünk Kellyvel, amit nem bírtam ki kis kuncogás nélkül.
Hát halljátok, amikor először mesélte hogy mennyire utálja a csajt, azthittem hogy csak miattam mondja, de nem.
-Kinek tölthetek? Lányok?-mutatta fel az üdítős palackot
-Kösz de megoldjuk-mondtuk szinte egyszerre Kellyvel, azonos hangsúllyal
Max Kellyt, Hamo meg engem lökött kicsit oldalba. Tudjátok, szigorú nézés, kit érdekel. Kiválasztottam a kedvenc üdítőnket és töltöttem magunknak.
-Hát akkor jó étvágyat-tolta elém a tányért
-Majd elkezdek enni amikor én akarok na-kezdtem el frusztrált lenni
-Fejezzétek be kérlek-hallottam fél füllel Maxtól
-Ne legyél makacs-súgta oda nekem
-Most megint mi bajod van Lewis? Már nevetni sem lehet? Komolyan nem értelek titeket-álltam fel
-Amina, ülj vissza
-Nem kívánom kösz. Kelly, jössz? Úgy látszik itt mindenki túl komoly-macskakörmöztem
-További jó étvágyat-vette el a telefonját és elindultunk fel az emeletre. Amint elhagytuk az éttermet azonnal kitört belőlünk a nevetés.

-Láttad milyen fejjel nézett?
-Kelly, majd ott fennt, gyere-siettünk fel, ahol már végre senki nem zavarja meg a jókedvünket
.
.
.
Sziasztok!😇Úgy gondoltam, hogy így karácsony alkalmából heti 1 rész helyett mégegyet kiteszek, remélem örültök neki!🥰🤗
Legyetek a családdal, barátokkal, szeretteitekkel és ne a telefon legyen az első, én is és a folytatás is megvárunk titeket este😉☺️
Kellemes Karácsonyi
Ünnepeket!❣️🎄✨☃️❄️
Puszii😘

Harmatcsepp_16