Egyetlen Titok Miatt~Lewis Hamilton, Charles Leclerc, George Russell

51.rész

Sziasztoook😇 Tudom, 3 hete nem volt rész, viszont az okait az előző végén is leírtam. Cserében egy elég erős részt hoztam nektek, amiről remélem, hogy ti is így vélekedtek majd🫡💗
Jó olvasást,puszii🥰
Ma Szingapúri nagydíj🤩 Hajrá Ferrari, hajrá Mercedes❤️‍🔥💗💟🩶

Charles Leclerc szemszöge:
A szokásos közös vacsora kellemes hangulatban telt. Igaz, Amina rám se nézett. Tudom, bunkó, de őszinte voltam. Megvártam míg felment, plusz a többieket is akik mentek vissza a másik hotelekbe, majd...

-Srácok, ha keresnétek, Aminánál leszek-álltam fel
-Kérj tőle bocsánatot, menjél-terelgetett a kezével Carlos
-Már megint mi történt?
-Hamo, bunkón válaszoltam neki és tudod milyen sértődékeny
-Akkor menjél, de ésszel-mutatta fel a mutatóujját
-Csak megbeszéljük a dolgokat-fogtam a fejem és közben megindultam a szobák felé
-Békülős... - kezdte volna el Max, de Lewisra nézve inkább nem fejezte be
-Na elég-hagytam el végre az éttermet

A 21-es ajtóhoz érve beszívtam mélyen a levegőt és bekopogtam.
-Gyere-szólt ki, majd benyitottam
-Zavarlak? Akkor visszajövök később-fordultam vissza
-Nem, dehogyis. Ne haragudjatok, de majd holnap hosszabb időre is jelentkezem. Holnap szurkoljatok ti is a srácoknak. Sziasztoook-tette le a telefonját
-Liveoztál?
-Aha. De most ott akarsz állni?-nevetett
-Nem, na-ültem le az ágy szélére
Ne haragudj hogy bunkó voltam veled a kondiban-tértem a lényegre
-És mikor megjöttem akkor is-tette hozzá
-Nem akarattal tettem. Csak nem bírom Kyliant és egyből az ő nevét kellett hallgatnom
-Te egyik srácot sem bírod aki kicsit is a közelembe próbál férkőzni vagy éppen jóban vagyok vele
-Lehet-birizgáltam a karkötőim
-Miért?-ült közelebb
-Te miért nem bírtad soha sem Charlotteot?
-Kérdésre még mindig nem illik kérdéssel válaszolni
-Elhiszed hogy nem érdekel?
-Akkor minek vagy itt?-tárta ki a karjait
-Hát nem Charlotte és Kylian miatt-engedtem vissza a karjait és felvettem vele a szemkontaktust újra
-Nekem semmi bajom nem lett volna vele, ha nem kezd el egyből lekezelően viselkedni velem
-Féltékeny volt csak
-Féltékeny?-kérdezett vissza
-Igen és meg is volt rá az oka-helyeseltem
-Hát de nem miattam-kezdett el járni a lába
-Nem is tudom ki rúgott be úgy a diplomaosztóján hogy egész úton hazafelé puszilgatott-álltam bele a vitába
-Ahaa, tehát akkor így. Most kezdjem el én is?
Nem én másztam rád és kaptalak le majdnem a medencézés után a buliban
-Mégsem lett belőle semmi-emeltem feljebb a hangom
-Mert kettőnk közül legalább nekem volt eszem és tudtam, hogy barátnőd van-követte szintúgy az erősebb hanglejtésem
-Utána mégis te másztál rám a kurva kocsiban
-Részeg voltam, azt sem tudtam hogy hol vagyok. Nem mellesleg, az ellenkezés kis nyoma sem látszott rajtad-állt fel
-Na látod, ez a nem mindegy. És hogyha velem beszélsz, akkor nem mész sehova-álltam elé
-Mindig csak irányítani próbálsz, de eszed ágában sincs az oda vezető utat megkönnyíteni. Szerinted ez így rendben van?
-Saját magadnak nehezíted csak meg. Na meg persze nekem is
-Úgy tudtam, hogy megint én leszek a hibás. Ki más lenne!?-kezdett el kiabálni
-Amina, most komolyan. Ha csak rajtam múlna már hónapok óta boldogok lennénk egymással és ezt te is pontosan tudod jól-emeltem feljebb ismét a hangom, mit sem törődve azzal, hogy egy hotelben vagyunk
-Ha nem rémlene, emlékeztetlek rá, hogy barátnőd volt. Megmondtam, hogy nem fogok egy kapcsolatot sem szétszedni, mert nem olyan vagyok-vette fel a tipikus flegma stílusát
-Charlottetal már december elején szakítottunk, ha esetleg nem rémlene, emlékeztetlek rá-utánoztam
-Kurvára nem vagy vicces
-Nem is vicces kedvemben vagyok éppen
-És az szerinted rendben lenne, hogy 3 évnyi kapcsolat után 4 hónap után már más fetreng az ágyadban veled?
-Nem kellett ahhoz annyi idő, közben is megvolt már-vágtam rá
-Undorító féreg-lökött egyet rajtam, majd ki akart menni a szobából, de a kilincsen elkaptam a kezét és nekinyomtam az ajtónak
-Miért kell mindig ezt csinálni?
Folyamatosan az érzéseink ellen harcolunk. Kezdek már belefáradni-engedtem a keze szorításán, de közel maradtam hozzá
-Ugyanazokat a köröket futjuk és akármennyire is keresem, nem találom a kitérőt-enyhült a hangja, ellentétben a tekintetével, a szemeivel szikrákat szór
-Együtt sikerülni fog, higyj nekem
-Félek-hajtotta le a fejét

Elengedtem a karját és hátrébbléptem
-Nem tőled-húzott vissza a pólómnál fogva
-Hát akkor mitől Ami?
-Hogy nem vagyok elég jó. Most őszintén, bárkit megkaphatnál akit csak szeretnél. Több millió lány rajong érted, elég hamar találnál mást
-Amina, ide figyelj-fogtam közre az arcát
Amikor először megláttalak, már akkor leesett az állam tőled.
Akkor éppen könnyes szemekkel álltál Hamo mellett, de utána megmutattad azt a gyönyörű mosolyod is, amivel mindenkit elvarázsolsz. Nemcsak külsőleg, hanem belsőre is ha akarnék sem tudnék jobbat találni. De eszem ágában sincs keresgélni, hiszen itt vagy te. Imádlak úgy ahogy vagy. Tudom, hogy kurva sok mindent elbasztam, viszont nem tudtam, hogy mitévő legyek. Kérlek higyj abban, hogy sikerülhet-suttogtam már az utolsó pár szót

Amina Hamilton szemszöge:
Már a testem minden porcikája remeg ettől a helyzettől ismét, amit nyilván Leki is észrevett.
-Most úgy hozzáérinteném minden egyes porcikádhoz a számat-hajolt közel az arcomhoz, közben végig a szemembe nézve

Helyette megtettem én. Azonban nem hagyta sokáig, hogy én irányítsak. A combomnál fogva felemelt a komód tetejére és úgy folytattuk egymás ajkának a kínzását.
A magasságbeli különbségek miatt még ígyis magasabb volt nálam.
Már percek óta el sem szakadtunk egymástól, de épphogy csak egy résnyire elhúzódott
-Szeretlek-nézett mélyen a szemembe és nyomott egy puszit a számra
-Szeretlek-karoltam át a vállait és a nyakhajlatába fúrtam az arcom
-Hogy mii? Jól hallottam!?-tolt el magától
Miért sírsz?-váltott aggódó tekintetre
-Csak egyszerűen nem hiszem el, hogy 2 és fél év után ismét képes vagyok arra, hogy kimondjam ezt egy srácnak-igazítottam meg a karkötőm
-Meg fogom mutatni, hogy a későbbiekben is használhatod ezt a szót baba-tűrte el az arcomba lógó kusza hajtincseket
-Oké. Akkor most én mondom meg hogy mi lesz-váltottam át határozottba
-Amit csak szeretnél-cikáztatta kezeit a combom és a fenekem között
-Azt akarom, hogy ne csak a kezed, hanem a szád is érintsd hozzá minden egyes porcikámhoz-hajoltam közel a füléhez
Éreztem, hogy kirázza a hideg és egyre mélyebben szívja be a levegőt
-Addig foglak kényeztetni, amíg a nevemet nem sikítod-kapott fel és elterített az ágyon, majd felém kerekedett

Vad csókcsatába keveredtünk. Közben kezei az oldalamról egyre feljebb tévedtek addig, hogy már melltartó sem volt rajtam. A többi ruhadarabomtól is könnyedén megszabadított.
-Egy álom vagy-nyomott egy puszit a számra, a nyakamra, a kulcscsontomra, az oldalamra, a hasamra, a combom belső felére, végül a legérzékenyebb pontomra
-Ilyen kijelentésektől nem fogok sikítani-túrtam bele a hajába nevetve
-És még szemtelenkedsz is. A legutóbbi hoteles incidens óta senki mással nem voltam. Majd holnap köszönd meg magadnak, ha lábra sem fogsz tudni állni-csókolt meg, majd folytatta, amibe belekezdett
.
.
.
Hát annyit elárulhatok, hogy minden feltétel és következmény teljesült egyaránt
Azonban nem számítottam arra, ami ezután várt még rám a hétvége folyamán...
.
.
.
Szerintetek végre megtörik a jég, vagy esetleg egy újabb akadályba ütköznek?🤔
Jövőhétre Mindenkinek szép hetet kívánok! Élvezzétek még ki ezt a jó időt🌞🌡️🌸
Jövőhéten találkozunk🤭💗
Puszii😘

Harmatcsepp_16