Slayerek és Mikaelsonok

A sötétség árnya

-FIÚK -kiabálta Wanda, reggel 6:30-kor.
-Mi a baj? -rohantak le a fiúk.
-Még nem vagytok készen? -mosolygott Wanda.
-Fél hétkor mire lennék készen? -ásított Blanie.
-A suliraaa! -mondta boldogan Wanda.
-SULI?! -kérdeztek vissza a fiuk.
-Hugicám feküdj szépen vissza, még nem keltél fel. -mondta John.
-Nem, nem. Mondtam nektek, hogy ki kell mozdulnunk. Attól mert természetfelettiek vagyunk, attól még emberek, és a suli jó hely arra, hogy közösségre leljünk. -mondta biztatósan Wanda.
-Oké hugi, ez nagyon megható volt, de nincs olyan isten, hogy én suliba járjak. -mondta Blaine majd vissza ment a szobájába. John követte öccsét.
-Bocs Wanda.
-Én megpróbáltam. -mondta halkan, majd el indult.

Bloom már várta barátnőjét, de látta hogy nincsenek mögötte a fiúk.

-Én igyekeztem. -mondta Wanda, majd be indultak a suliba.

-Arra van az igazgatói, ott tudsz be iratkozni. -mutatott egy ajtóra Bloom.
-Kell segítség?
-Megoldom köszi. -mondta Wanda, majd elindult az igazgatóhoz.

-Üdvözlöm. -köszönt Wanda az igazgatónak.
-Bizonyára te leszel Wanda.
-Igen.
-Akkor adom is a papírt. -mondta az igazgató majd elővette a papírokat. -Itt is lenne 3 papír.
-Egyedül vagyok. -mondta kínosan Wanda.
-Akkor ők ott nem magával vannak? -mondta az igazgató.

Wanda hátra fordult és látta, hogy Blanie és John mögötte állnak.
Blaine Wandára kacsintott, ezzel Wanda már tudta, hogy sikerült őket meggyőznie.

-Elnézést, mégis 3 lesz. -majd átvette a papírokat és kitöltötték.

-Nincs olyan isten mi? - mosolygott Wanda.
-Csak nem akartuk hogy be égj az első napodon. -mondta John.
-Meg hát, mégis kell két erős férfi aki megvéd. -mondta önelégülten Blaine.

Wanda be gyorsított, és Bloomhoz ment. A fiúk elmentek körül nézni.

*ebéd*

-Tudom, hogy örülsz neki. -mondta elpirulva Wanda.
-Kinek? -játszotta Bloom, mintha nem tudná Wanda kire gondol.
-Jajj Blainenek ki másnak! -majd nevettek egyet.

Wanda a szekrényéhez ment, de mindenki őt nézte. Kezdte kínosnak és ilyesztőnek érezni a helyzetet, ezért el akart sietni. Gyorsított a pakolásban is, le is ejtett egy könyvet. Felvette és be rakta a szekrénybe. Aztán valaki a vállaira tette kezeit, ekkor használni akarta az erejét, de rá jött, hogy titokban kell tartaniuk. Össze rezzent és gyorsan megfordult.

-Hé nyugi csak én vagyok. -mondta Blanie. -Valami baj van?
-Mindenki folyamatosan bámul. -mondta Wanda kellemetlenül érezve magát.
-Mert újak vagyunk. Holnaptól jobb lesz. -mondta Blanie majd megölelte húgát.

-Mehetünk? -kérdezte Bloom amikor oda ért.
-Persze. -majd a lányok elmentek.
-Ez meg mi volt? -kérdezte Wanda.
-Micsoda? -nézett le Bloom.
-Te és Blaine, azt hittem jóba vagytok. De kerülitek egymást. Feltűnően.
-Hát. Nem hív meg semmi. -mondta elkeseredve Bloom.

Wanda át karolta barátnőjét, majd haza mentek. Haza felé még beszéltek erről, arról.

*Otthon*

Mind hárman a kanapén ültek és tv-ztek.
"Csengettek" 
A fiúk Wandára néztek.
-Ti is ki nyithatnátok egyszer kétszer. -felállt és ajtót nyitott.

-Blanie hozzád jöttek. -mondta flegmán Wanda, majd felment a szobájába.
-Szia Dani. -köszönt barátjának, behívta és beszélgettek hárman.
-Igazából múltkor nem tudtam elmondani amit akartam. Az a helyzet, hogy itt maradok a városba. -mondta Dani.
-Na hát ez szuper. -mondta John és Blaine.

*másnap*

-Jó reggelt hugi. -köszönt Blaine de nem kapott választ.
-Jó reggelt. -mondta pár percel később John is, de neki se jött válasz.

Wanda megreggelizett és egy szó nélkül el indult suliba.

-Jó reggelt. -köszönt Bloom, de ő legalább egy mosolyt kapott vissza köszönésként.

*az első órán*

Wandáék az utolsó padsorban ültek.

Blanie, Wanda, egy üres hely, Bloom és John. Ez volt az ülés rendjük.

-Kedves gyerekek, ma egy új osztálytársatok lesz. -mondta a tanárnő, majd be hívta a diákot.
-Sziasztok, Daniel Winters vagyok, szólitsatok Daninak.

Dani még elmondott pár dolgot magáról, majd meg kapta az üres helyet, Bloom és Wanda közöt.

Csoport munka volt. Dani, Blaine, John, Bloom és Wanda egy csoportba volt.
Mindenki csinált valamit, míg Wanda csak telefonozott.

-Wanda nem segítenél?  -kérdezte Dani.
Wanda nem válaszolt.
-Ezekre a kérdésekre biztosam tudnád a választ. -egyéb kérdéssel halmozta el, ami feltűnt mindenkinek az asztalnál. Majd Wanda Danira koncentrált, és Dani nem sokkal később ordítani kezdett.

-HAGYD ABBA! BLANIE ÁLLÍTSÁTOK LE -kiabált tovább Dani.
Majd abba hagyta Wanda.
-Többet ne szólj hozzám, fogtad? -majd vissza ültek.

-Az asztalnál Danin kívűl mindenki Wandát nézte. Majd Bloom Blainet, Blanie Johnt, és John Bloomot nézte.
Majd Wanda a csengőre nézett. Be indította, ezzel vége lett az óranak.

Bloom ment Wanda után, egészen a lány mosdóig.

-Miért csináltad ezt Danival? -szorította meg karját Bloom.
-Miért érdekel? Azt kapta amit megérdemelt. -majd kirántotta a kezét, és menniük kellett a következő  órára.

2 személyes feladat volt. John Wandával, Bloom Blainevel volt.

-Megtudtad miért csinálta ezt? -kérdezte Bloom.
-Kerül, ahogy látom téged is.  -mondta Blaine.
Bloom bólogatott, Blanie próbált terelni.
-Át jössz suli után? -kérdezte Blaine.
-Persze. -mondta Bloom.

*csengettek*

-Jövök Bloom! -mondta lelkesen Blaine.

Blanie nem jutott szóhoz.
*Istenem Bloom..* -gondolta.