Június 17.
Sikeresen elaludtam kint a napozóágyban és senkinek se tűnt fel. Csupán arra ébredtem fel hajnalban, hogy a kiskutyám ugat. Erre felriadtam, hiszen Zafír, a golden retrieverem nem aludhat bent a lakásban. Majd rájöttem, hogy nem is bent vagyok, hanem a medencénél, kint a kertben. Ölembe vettem a még pár hónapos kiskutyám és simogatni kezdtem. Persze ő ennek nagyon örült, és teljesen összenyálazott. Körülbelül negyedórával később a személyzet is megérkezett a lakáshoz, hiszen hétfő hajnal van. Nekik most kezdődik a munka, és egészen pénteki estig ők itt vannak. Az öt napban ők főznek, mosnak, takarítanak. Csupán csak hétvégén mennek el, hogy a család "minőségi" időt tudjon együtt tölteni. Így hétvégente mi főzünk magunkra és mi takarítunk. Ez anya ötlete volt, mert szerinte a hétvégék így családiasabbak, és meghittebbek. Bár nekem sose tűnik fel, ha ők hétközben is itt vannak, mert a nap nagy részében vagy elmegyek itthonról és este jövök haza, vagy a szobámban vagyok.
Ma reggel azonban az egyik személyzeti tag, azt hiszem Peter odajött a medencéhez, Zafír kutyámat keresve. Ő a felelős a házi kedvencek gondozásáért, így feltűnhetett neki, hogy Zafír nincs a helyén.
- Zafír- szólt mély hang, majd a kiskutya farokcsóválással elfutott. De nem jutott messzire, mert a személy odaért már hozzánk.
- Jó reggelt!-köszönt nekem, én meg csak gyorsan betakartam magam egy törölközővel, hiszen bikiniben voltam!!
-Jó reggelt!-köszöntem vissza kicsit szégyenlősen.
- Nem fázik kint? Elég hűvös a mai reggel, hozzak egy takarót?-kérdezte, majd közelebb sétált. Eddig fel se tűnt mennyire hűvös van, de most hogy mondta, tényleg fázok. Felnéztem az arcára, és meglepődtem kicsit. Ő nem Peter volt, Peter idősebb. Egy fiatal srác állt velem szemben, és én teljesen elpirultam. Nem válaszoltam, majd ekkor újra megkérdezte.
- Hozzak egy takarót?-érdeklődte.
- Nem kell köszönöm, már azt hiszem ideje lenne bemennem, mielőtt kisüt a nap, és mindenki látja, hogy bikiniben kint vagyok. Szia-köszöntem sietősen, majd meg se vártam, hogy válaszoljon, felfutottam a lépcsőn a szobámba.
- Istenem, ez de ciki volt!-mondtam suttogva magamnak. Ezután eldöntöttem, hogy lefürdök, és lovagolni megyek.
Lovaglás után anyáékat az étkezőben találtam. Még csak 7 óra múlt, így csodálkozott mit keresek lovaglóruhában a konyhában.
- Jó reggelt kincsem! Hát te ilyen korán lovagolni mész?-hallottam a hangjában a színtiszta meglepődést.
-Szio anyu! Már voltam. Hajnalban felkeltem, mert kint elaludtam és Zafír felkeltett. Utána bejöttem, de nem tudtam visszaaludni, így elmentem lovagolni.-Azt a titokzatos, jóképű pasit nem meséltem el, de azért rákérdeztem anyánál, hátha tud valamit.-Anya, Peter gondozza az állatokat, ugye?
- Igen kincsem, de most ő nyaralni ment, így egy helyi fiú helyettesíti, azt hiszem Alex a neve. Miért kérdezed?
- Csak reggel láttam, ahogy Zafírt más eteti.-ferdítettem kicsit
-Nina, én most elmegyek dolgozni, de délután 4re itthon leszek, és készülj úgy, hogy utána elmegyünk neked a 20.szülinapi bulidra valami díszt nézni. Ne felejtsd el megírni a meghívókat, márcsak 13 nap és szülinapod van! Kérlek gondoskodj erről.-majd puszit nyomott a homlokomra és elment. Én felindultam a szobámba, hogy lezuhanyozzak, majd nekiüljek megírni a meghívókat.
Olyan 10 óra lehetett, amikor a személyzet egyik tagja bekopogott hozzám, hogy levelet hoztak a palotából. Elvettem tőle a mentazöld színű borítékot, amelyen a királyi pecsét díszelgett.
És akkor kinyitottam...
YOU ARE READING
Kerti party
Romance*Minden a húgom ballagásán kezdődött, amikor a helyi újságban megjelent egy általam készített fotó arról a napról. 2 nappal később levelet kaptam a palotából, hogy szeretettel várnak a jövő heti kerti partyn, ahol fotósként kéne részt vennem... És a...