Kerti party

17.rész

Az este folyamán a ruháim pakoltam ki szépen. Egy lakosztályt kaptam, aminek a közepén egy nagy körágy állt, pont szembe a kertre néző ablakkal. Teljesen belemerültem a pakolásba, miközben a kedvenc zenéim hallgattam. Amúgy, annak ellenére, hogy majd kicsattantam az örömtől úgy egy órával ezelőtt, most kicsit magamba zuhantam. Igen, mondhatni kicsit depressziós személy tudok lenni, és sokszor vágyom a magányra.
Jól esik egyedül lenni, és szomorú dalokat hallgatni. Bár nem feltétlenül sírós, szakítós dalokat hallgatok, de nem éppen a légvidámabbakat. Most Shawn Mendes Like to be you című dalát.

- Kipp-Kopp- hallottam a herceg hangját.
- Nicolas! Önnek sikerült berendezkedni? - kérdeztem kicsit fáradt hanggal. - Azt hiszem édesanyám túl sok felesleges dolgot pakolt be erre a pár napra, és a szobám kész felfordulás!
- Oh, azt látom Ninám. Én már végeztem a pakolással. Segíthetek benne?
- Jajj, kérem nem kell. - gyorsan az ágyamon lévő fehérneműkre pillantottam, de észre vette merre nézek.
- Azok igazán szép csipkés fehérneműk. Biztosan jól állnak Önön.- egy perverz mosollyal ajándékozott meg.
- Csak szeretné azt látni! - kicsit húztam a herceg agyát.
- De még mennyire.- megnyalta finoman az ajkát, és közeledet felém. Annyira kívántam már a csókját, hogy gondolkozás nélkül léptem én is felé.
A következő pillanatban már az izmos kezei a derekam körül voltak, és közelebb húztak magához. Éreztem, hogy merevedése van, és erre az érzésre felnyögtem.
- Akarod te is, ugye? - kérdezte a formalitásokat elhagyva.
- Uhum- csak ennyit tudtam kimormogni, mert teljesen elvesztem a teste közelségében.
A következő pillanatban elkezdte a tőle kapott mályvaszínű ruhám hátulját lecipzározni, és a pánt nélküli ruha szépen a földre esett. Melltartó nem volt a ruhám alatt, hiszen a ruhában eleve volt egy finom szivacs, ami melltartóként szolgált. Egy mályvaszínű csipkés bugyiban álltam az öltönyben előttem álló herceg előtt.
- Kérlek, vedd le rólam- lehelte a fülembe. Mondanom sem kell, mennyire beleremegtem ebbe. Remegő kézzel nyúltam az inge felé, amit ügyetlenül kezdtem el kigombolni. Nagyon kellett koncentrálnom, mert közben Nicolas a jobb kezével a hátam simogatta, a bal keze pedig a jobb mellbimbómat cirógatta.
Nagy nehezen sikerült az ingét kigombolnom, és a herceg egy pillantás alatt levette magáról. Utána a nadrágja felé nyúlt, amit szinte rutinosan dobott az ágy mellé.
Szinte összeforrva dőltünk rá az ágyamra, alattunk a fehérneműk tucatja, volt, de nem zavart minket, csak egymást néztük.
-Szedsz fogamzásgátló?- kérdezte a biztonság kedvéért.
- Igen.
Ezzel körülbelül véget ért az elkövetkező órákban a beszélgetésünk.

Nem emlékszem már rá meddig voltunk fent, de amikor a herceg mellettem elaludt, addig én néztem. Pont jött fel a nap, látszott hogy hajnal van. És én csak azután aludtam el.
Mire én felkeltem a herceg eltűnt mellőlem, és a szobám is rendbe lett rakva. Pedig tisztán emlékszem rá, hogy egy halom ruha volt a lakosztályban szétdobálva.

- Jó reggelt Ninám!
- Jó reggelt Nicolas herceg!- húztam magasabbra magamon a takarót.
- Ne szégyellősködj, egész éjszaka a csupasz tested néztem. - mosolygott rám huncutan.
- Sajnálom, csak olyan fura, hogy pont a herceggel töltöttem az éjszakát.- nagyon szégyellős voltam most előtte.- Ha kérdezhetem, mennyi az idő?
- Délután 2 van, készülődnöd kéne az estére!
Nemsoká megérkeznek a vendégek.
- Teljesen kiment a fejemből! Gyorsan lezuhanyzok, és felöltözök.
- Csak nyugodtan, én itt várok rád.
- Még egy dolog...- fordultam vissza a takaróba csavart testemmel felé.- Köszönöm, hogy rendbe tette a szobám!
- Ne köszöngesse, menjen fürdeni! -parancsolt rám enyhén.
- Igenis felség.- pukedliztem, már amennyire a nagy takaró engedte, és befutottam a tágas fürdőbe. Akkor jutott eszembe, hogy a fürdős táskám kint maradt a bőröndömben, amikor már a zuhany alatt álltam. Tiszta víz voltam már, de gyorsan magamra csavartam egy normálisabb törölközőt, és kimentem a neszeszerért. A herceg még mindig ott ült a szobában, a kis kanapén.
- Csak kint maradt a neszeszerem. Remélem nem zavarja, hogy így jöttem ki.
- Higyje el Nina, nem bánom.- felált, és odajött elém, majd egy forró csókot kaptam tőle. Teljesen elpirultam, nagyon tetszik nekem a herceg. Ezt ő is észre vette, és a karjába vett.
- Nicolas, mit csinál?- sikítottam, mert csikizte a derekam, ahogy fogott.
- Azt hiszem, ma közösen fürdik le velem. Vegye ezt nagyon nagy megtiszteltetésnek.
- Ahogy óhajtja felség! - poénkodtam vele én is.

Megengedte a kádat vízzel, amíg én kipakoltam a cuccaim. A tükörből láttam, ahogy vetkőzik. Az izmos hátán akkor vettem csak észre, hogy egy kis tetoválás van.

- Mit jelent az a szöveg? - kiváncsian kérdeztem, de nem fordultam felé.

- L'éternité, franciául örökkévalóság. Megtetszett kamasz koromban, és titokban magamra varrattam. Azóta keresem mit is jelenthet ez a szó számomra.
- Számomra szerelmet. - mondtam halkan, és felé fordultam.
- Én is így gondolom mostmár.-megfogta az arcom és hevesen megcsókolt. Két csók között beszálltunk a rózsaszirmos kádba. Igazából csak néztük egymást egy darabig, majd elkezdtünk beszélgetni.
Olyan háromnegyed órás fürdés után kiszálltam, és felöltöztem. A herceg még a kádban feküdt.
Miután felöltöztem ő is kiszállt, majd egy törölközőt csavart maga köré.
- Elmegyek felöltözni.-fogta maga köré a gyűrött és vizes ruháit, amit fürdés előtt hordott.- Itt a szobám melletted, nemsoká visszajövök. -kacsintott rám, majd kilépett a lakosztály ajtaján.

A bambulásom a telefonom csörgése törte meg. Anyám hívott...