Kolnay/ Barabás
Karácsonyi zene mindenhol, mézeskalács, narancs, fahéj és sütemény illata száll minden házból, forró csoki, hóesés, karácsonyi vásár, fenyőfa, család, téli sportok. Ilyen az ideális téli vakáció, nem?
Barabásnak hasonló tervei voltak, miután a főnöke adott neki két hét szabadságot. De egy jeges járda és két kurva nehéz szatyor elég volt ahhoz, hogy az álom vakáció képe elpárologjon.
A röntgen után Barabás az egyik kórteremben várt az orvosra, a nővér szerint bármelyik percben befuthat.
Addig leült az ágyra, ami olyan magas volt, hogy lábai a levegőben lógtak s magában imádkozott, hogy csak ne törés legyen.
Furcsa zaj jött a folyosóról, majd hirtelen benyitott egy mikulás jelmezes alak, mű szakáll meg minden. Kolnay doktor volt. Ő helyettesítette Barabás orvosát, akihez általában járni szokott.
- Heló!- mosolygott kínosan a Mikulás bőrbe bújt fiatal, szemüveges orvos.- Kolnay doktor!- nyújtotta kezét.
- Barabás!
Barabás is kinyújtotta a jobb kezét, de a fájdalomtól felszisszent.
- Oh! Merev, duzzadt csukló... A röntgen megvan?
- Igen, tessék!
- Igen, nagyon szépen látszik. Eltört az orsócsont ízület felőli része. Típusos törés... Gondolom nem ezt kérted a Mikulástól.
- Hát nem... Két hét vakáció helyett most lesz hat hét beteg lap és egy rakás fizioterápia.
- Nem egészen, csak négy hét gipsz. És, ha minden oké akkor tíz nap fizioterápia. Karácsonyig ugyan nem gyógyulsz meg, de lehetett volna rosszabb is. Mi történt egyébként?
- Hiába fizetjük a magas adót, a tömbház előtt luxus lesózni a járdát.
- Értem. Vigasztaljon a tudat, hogy bármikor szívesen cserélnék veled.
- Tényleg?- döbbent le Barabás.
- Igen! Nézz rám! Mikulás jelmezben fogok rohangálni a gyerek osztály és a sürgősségi között napi 16 órán át még Karácsony este is. Közben hallgathatom az emberek furábbnál furább történeteit. A kapkodás miatti égési sérüléseken már meg sem döbbenek, de mikor valaki azzal jön, hogy Lego darabka van a fülében... De tuti lesz ennél rosszabb is.- Kolnayt doktor vigyorogva magyarázott, miközben kitöltötte az utolsó papírokat.
- Egész nap elhallgatnám.- csúszott ki Barabás száján véletlenül. Kolnay keze megállt az írásban.- Basszus, ezt most tényleg hangosan kimondtam?- nevetett, idegesen vakarva tarkóját.
- Igen.- mosolygott rajta Kolnay.- Gyere, atkísérlek a kollégámhoz. Ő majd felteszi a gipszet.
Amíg a kicsit idősebb orvos a gipsszel szarakodott, legalább nyolc nővér nyitott be azzal, hogy hol van Kolnay doktor.
Miután ezzel is végeztek, Barabás kapott még néhány instrukciót, majd Kolnay átadta a záró jelentést. S vele együtt egy apró fecnit is, egy telefonszám volt rajta. Barabás kérdőn nézett az orvosra.
- Ha esetleg fáj valamid vagy bármi gond van... Meg persze, ha van kedved még hallgatni a történeteimet.- mosolygott félénken Kolnay, még mindig Mikulás jelmezben, a piros sapival a fején.
- Mindenképp!- emelte fel Barabás a cetlit, szintén mosolyogva.
Már annyira mégsem bánta a gipszet, még akkor sem, ha néha őrületesen viszketett mindenhol alatta.
VOUS LISEZ
𝔸𝕕𝕧𝕖𝕟𝕥𝕚 𝕂𝕒𝕝𝕖𝕟𝕕𝕒́𝕣𝕚𝕦𝕞 2022 {ℙ.𝕌.𝔽.}
FanfictionÉvekkel ezelőtt (2016 körül) egy Pál utcai fiúk témájú történettel indult el nálam ez az egész 'könyv írás' dolog. És most ugyanoda kanyarodok vissza. November 30-án rájöttem, hogy talán ez így mégsem jó. A Karácsony nem a takarításról, sütésről, sz...