𝔸𝕕𝕧𝕖𝕟𝕥𝕚 𝕂𝕒𝕝𝕖𝕟𝕕𝕒́𝕣𝕚𝕦𝕞 2022 {ℙ.𝕌.𝔽.}

December 14.

Párt 2.

Újévkor a fiúk együtt buliztak, mint mindig. De most azt találták ki, hogy idén valamilyen klubba ünnepeljék a szilvesztert. Az ötlet gazda egyébként Weisz volt, Richter pedig tudott is néhány helyet. A legtöbben támogatták. Mert betömörűlni mind egy ember lakásába nem a legjobb, sok macerával jár és senkit sem akartak terhelni. Persze Csele szívesen vállalta volna, de nem verhetik szét minden évben az ő lakását. Úgyhogy idén egy klubba mentek.
Összesen három asztalt foglaltak el. Az elsőnél Leszik, Richter és Weisz ültek, a másodiknál Kolnay, Barabás, Csele és Csónakos, a harmadiknál pedig Boka, Feri, Nemecsek és Pásztor Ádám.
- Biztos, jó ötlet volt ez?- kérdezte Boka, kissé kétségbeesve az előttük táncoló lányt nézve, a társaság többi tagját, akiknek már a 10. kör piát hozta Richter és Kolnayt, aki valami fura alakkal egyezkedett.
- Nem lesz baj, azt hiszem.- felelte Feri, bár ő sem volt teljesen nyugodt.
- Hát, a csajoknak minden esetre semmi esélyük nincs ennél a két asztalnál.- mutatott Kolnayék felé poharával Ádám, majd magukra.
- Hozzak még valamit?- karolta át hátulról Bokát és Nemecseket Richter.
- Nem, kösz!- válaszolt rögtön Jani.
- Oh! Nézzétek!- intett Richter a most érkezett lány felé.- Az est fénypontja. Reméltem, hogy itt lesz.
- A szőke?
- Igen. Jó táncos, de a hangja mégszebb. Biztos mindjárt kap egy mikrofont.
A lány lassan levette a kabátját s a terem közepére sétálva, felállt egy üres székre, onnan pedig az asztalra lépett.
- Én is ismerem. Nórának hívják, a környékünkön lakik.- szúrta közbe Ádám.
- Feri, neked nem ismerős valahonnan?- bökte oldalba kíméletlenül Boka, mire Feri majdnem kiköpte az italát.
- De igen, de nem tudom, honnan.
- Képzeld el sapkában és térdig érő, rongyos kabátban.
- A tolvaj lány a vásárról!
- Beszélhetünk vele?- fordult Richterhez Boka.
- Most nem, de meghívhatod egy italra, miután befejezte az első három számot. Azt értékelni fogja.
Boka türelmesen várt. A lány továbbra is az asztalon állt, amihez rúd volt rögzítve, táncolt és énekelt. A ruhája piros volt, fekete csipkével díszítve, térden alul ért neki. Nem hasonlított az eddigi lányokra. Még csak smink sem volt rajta, mint a többin. Miután befejezte a dalt és letette a mikrofont, Pásztor Ádám szólt neki.
- Nóri, gyere csak! Meghívlak!
A lány azonnal elfogadta a meghívást, mégis kicsit feszengve ült le az asztalhoz.
- Sziasztok!
- Hozok likőrt!- jelentette ki Nemecsek.- Ti kértek valamit?
- Mondd meg a pultosnak, hogy adjon egy csipkebogyót Nórinak, érteni fogja. Köszi!
Nemecsek bólintott s elindult a pult felé.
- Nem mutatod be a barátaidat, Ádám?- fordult a fiúhoz Nóra, de valami volt a mosolyában, amit Boka nem tudott hová tenni.
- Szerintem nem kell.- viszonozta a gesztust Pásztor.
- Ádám sokat mesélt rólatok.- felelte Nóri a kérdő tekintetek láttán.
- Bárcsak mi is ezt mondhatnánk.- kezdte Boka.- De egyenlőre csak a neved tudjuk, azt, hogy itt dolgozol és, hogy szabadidőben lopsz.
- Megint loptál?- vonta kérdőre azonnal Ádám. A lány csak lehajtott fejjel hallgatott.- Hányszor mondtam, hogy szólj, ha kell valami neked és a húgodnak?!
- Ti most kezdtek egyenesbe jönni, mi csak visszahúznánk. Jobb így. Majd találok egy helyet ahol jobban fizetnek és akkor majd...- Nóri nem fejezte be a mondatot, igazából ő sem tudta, hogy mi legyen ez után, azt sem tudta, mi lesz holnap. Lesz pénze ennivalóra? Lesz még tető a fejük fölött?
- Hol portyáztál megint?
- A vásáron, karácsony előtt. Kicsit jobban megszorultam, mint általában.
- Miért pont a karácsonyi vásár?- kérdezte Boka.
- Mert az ilyen vásárokban az emberek általában készpénzzel jönnek, nem lehet kártyával fizetnie. A drága dolgoknál járkálóknál pedig általában sok pénz szokott lenni. Úgyhogy kifejezetten őket céloztam meg.
- Ez mondjuk logikus.- bólintott Boka elismerően.- De akkor sem helyes.
- Láttalak titeket is, a ti zsebetekbe nem nyúltam. Valamikor hűséget fogadtam az egyik vezérnek.- ugyanaz a mosoly.
- Te is ismered?- fordult Boka Ferihez.
- Nálunk nem volt egy lány sem.- esett gondolkodóba Feri.
- Nem, hivatalosan nem.- vigyorgott tovább a lány.- De fiúnak öltözött lány igen. Rövid volt a hajam, könnyen el tudtam rejteni egy sapkával és egy kis korom meg kosz az arcon csodákat tett.
- Így ismerkedtünk meg.- bólintott Ádám.- Akkor is közel laktunk egymáshoz.
- Én is később jöttem rá mindenre és megígértem neki, hogy nem leplezem le a többiek előtt.- tette hozzá védekezően Feri szúrós tekintete láttán.
- De mi ez a gyászos hangulat? Mint az öreg nagypapák, esküszöm! Szilveszter van emberek! Bulizni vagytok itt!- kelt fel Nóri, miután lehúzott egy pohár likőrt.
- Egyetértek!- állt fel Ádám is.- Ernő!
- Hm?- a kis szőkének ideje sem volt meginni a kihozott piát. Aminek azért Boka örült, mert, ha azt tényleg mind megissza, tuti taccsra teszi magát.
- Gyere táncolni!- húzta fel  Ádám, meg sem várva a 165 centis fiú beleegyezését.
- De... Szabad itt? Mármint...
- Én nem ítélkezem. Biszex vagyok.- vonta meg vállát Nóri. - Én kit kérhetek fel?- nézett végig a társaságon, miután Ádám és Mecsek már a parketten voltak.
- Hát...- gondolkodott el Feri.
- Az első asztalnál a három srác szabad. A többinek harapós párja can, ráadásul együtt jöttek.- vágta rá Boka.
- Mondtam, én nem ítélkezem. De elég fura, hogy a két ellenség most így együtt van.
- Kölykök voltunk.- intett Feri.
- Oké, akkor pörgessük fel ezt az estét.
- De!- állította meg az induló lányt Boka.- Mielőtt még elfajulnak a dolgok, ígérd meg, hogy tartod a kapcsolatot a csapattal. Szívesen segítünk egy régi barátnak.
- Ádám ez után úgysem hagyna békén, ha már lebuktam. Boldog újévet előre is, ha éjfél előtt végzek.
- Hogyhogy?
- A húgom, egyedül van.
- Értem. Akkor boldog újévet!

Reggelről volt szó... Nagyon nem megy ez nekem.

Jövőre jobban felkészülök.

A kérdés az, hogy legyen e ebből hagyomány?