Scented Candle-TaeKook |BEFEJEZETT|

Tizenhatodik fejezet

Taehyung szemszög:

Elaludtam!

Ez volt az első szó, ami reggel az eszembe jutott. A szundi gombom helyett véletlenül a leállítást nyomtam meg. Így 8:30-kor kipattantak a szemeim. Gyorsan megnéztem az időjárást majd annak megfelelően túrtam át a szekrényemet. Konkrét elképzelésünk nem volt, hogy mégis mit fogunk csinálni a kis kiruccanásunk alatt, így egy sima fekete farmert, fehér pólót vettem fel aminek a mellkas részénél egy kis zseb van amiből kinéz egy cica- hát nem aranyos?- illetve egy pulcsi későbbre ha fáznék, kicsit szeles időt mondd.  Őrült gyorsan ettem egy joghurtot, hogy azét ne üres hassal induljak el, később meg ki könyörgőm, hogy álljunk meg valahol.

Jungkook eléggé pontos volt ugyanis 9:00-kor már meg is szólal a csengőm, és hát persze, hogy az éjfekete hajú csoda állt előttem. Ma is fantasztikusan néz ki, hiába rajta is csak egy farmer meg egy pulcsi van, valahogy neki minden cseszetűl jól tud állni, sőt szerintem, ha gumicsizmát meg tütüt hordana is vinné a lejobban kinézők díját. Jó lehet kicsit elragadtattam magam...

Mikor mindannyian megvoltunk és bepakoltunk a kocsiba, nem gondoltam volna, hogy ilyen fejfájós lesz ez az út. Én elől ültem mellettem,  Jungkook vezetett, hátul pedig a két jómadár. Egész úton olyan tekintetett vágott Yoongi és Kook, hogy azt hittem összeverekednek tudatban, vagy ha épp megszólalt valamelyik a másik biztosan beszólt. Nekem sem kellett sok, fél óra után mondtam, hogy álljunk meg mert éhes is vagyok és ránk fér egy kis higgadtság is.

-De hát ő kezdi, folyton bunkó és kötegszik!- nyöszörög, amikor rászólok, hogy ne kövessen mert haragszom.

-Felnőtt emberek vagyunk, nem igaz, hogy a miatt vagy te is ilyen, mert, hogy az exem...Amúgy is, nem járunk vagy valami, hogy így viselkedj...

-Hogy viselkedek?- kérdi felhúzott szemöldökkel.

-Féltékenykedsz pedig nincs miért.- majd pedig leveszek egy üdítőt a polcról és megyek is a kasszához, hogy fizessek és kérjek mellé egy szendvicset. 

Kis nyugiban elfogyasztottam az ételt majd én is elmentem a mosdóban, mert még van egy óra az útból  szóval nem árt, nehogy utána még be is görcsöljek. Az út maradékában már nem volt vita, Yoongi bealudt hátul Hoseok vállán csináltam is róluk sunyiban egy képet amit nap végén el is küldök nekik, de szigorúan csak a nap végén nehogy fejem vegyék napközben.

-Wow~ ez csodálatos!- néztem csillogó szemekkel a strandot, napunk első állomását. Bár nincs pocsoláshoz a legjobb idő, de csodálatos a kilátás, jelenleg sokan sincsenek így szabadon mozoghatunk.

-Sétáljunk akkor egy jót!- nyújtózott ki Hoseok!

Mind a négyen egymás mellett kezdtünk el sétálni és próbáltunk közös témákat felhozni.

-Nekem akkor is a szürke haj tetszett a legjobban Tae-n! – bólogatott Yoon, amikor az én hajszíneimet veséztük ki.

-Ch, de csak mer akkor még jártatok...-nézett kicsit lenézően rá Jungkook, ami nekem egyáltalán nem tetszett emiatt pedig meg is ütöttem karját.

-Én legalább mondhatom, hogy volt köztünk több.- jött a másik oldalamra. –Én érezhettem az érintéseit, csókját, ölelését, szorítását alvás közben és a többi, ha érted mire gondolok.-pillantott Jungkookra győzelemittas tekintettel.

-Jó, álljatok le! – szóltam rájuk amikor láttam Kook dühös tekintetét. –Nem értem mi bajotok van. Tudtommal egyikőtök a barátom a másik meg az exem aki jelenleg szintén a barátom.  Ne rontsátok el még jobban ezt a napot...Kérlek.

-Ne haragudj TaeTae...-fog karomra Yoongi. –Viselkedni fogok! Ígérem! – mosolyog, majd vissza megy inkább Hobi mellé. Olyan jól mutatnak egymás mellett, vajon én is ilyen jól össze illek Jungkookal? Bárcsak!

-Nem akartok röplabdázni?- dobja fel az ötletet a fekete hajú pár perc néma csend után amikor meg lát egy strand hálót.

-De nincs nálunk semmilyen labda.

-De van árus ahol lehet venni.-vágja rá rögtön.

-Igaz!- gondolkodok el.

Nem is kérdés, hogy ezután mentünk is a strand teteére körbenézni a boltokban és összedobtunk egy labdára, így máskor is használhatjuk.

Egy órája már biztosan játsszunk. Én és Yoongi egy csapatban voltunk, amíg Kook Hobbival volt. Megmondom őszintén nem mi álltunk nyerésre, de ugyanakkor nagyon jól éreztem magam.

-Tartsunk egy kis pihenőt légyszi!- lebegteti meg a kezeit a földön Yoongi. Nevetve adtam neki igazat.

-Hozz valaki vizet? – néztem aranyos szemekkel az ellenfél csapatra.

-Menj Jungkook, én sem bírok már mozogni.- terült ki vörösünk is. Amikor pedig már láthatáron kívül volt a kis futárunk, Hobi felpattant majd hozzánk ugrált.

-Aha, persze jól ki vagy látom.- nézek rá incselkedve.

-Tae!- szólít a földön fekvő, mire lepillantok rá.- Tényleg ne haragudj rám, egyrészt még kicsit nehéz átengedni téged másnak és biztosra is kell mennem, hogy nem csak ki akar téged használni, hanem komolyan kedvel téged... Érts meg, nem adhatlak neki oda csak úgy, biztosra kell mennem.

-Hé, Kook nem ilyen!- üti meg őt Hobi.

-Lehet, hogy te így gondolod, mert barátja vagy, lehet igaz is, de Tae attól, hogy már nem a párom valamennyire mégis meg akarom védeni, mert valljuk, be ki ne akarná? – nevet kicsit. –De ahogy észrevettem, kicsit féltékeny és majdhogynem minden szavadra ugrik, szóval ajánlom neki, jól csinálja a dolgokat, mert ha bármivel megbánt kasztráltatom! –szűkíti össze szemeit.

-Akkor szerintetek ő is kedvel engem?- nézek rájuk kíváncsian. –Bevallom, nekem tényleg bejön, nem is tudom már, hogy mije jön be a legjobban, mert egyszerűen mindene is elragad! – pirulok el.

-Reményem te biztos tudsz ezzel kapcsolatban valamit!- néz Yoongi a vörösre, aki szintén zavarba jött a megnevezésre és eltolja magától a fiú mutató ujját is.

-Khm, igaz Tae barátja is vagyok ugyanakkor Kooké is és--