Scented Candle-TaeKook |BEFEJEZETT|

Tizenhetedik fejezet

Jungkook szemszög:

Nem bírom ezt a Yoongi gyereket, ez egyre jobban biztos. Felőlem lehet Hoseok kiszemelte, de tartsa kordában! Ahogy pedig néha Taehyung védi... hihetetlen! Jó lehet, kicsikét féltékeny vagyok, de mégis csak az exe és ha úgy van, gondol egyet és megint összejön vele, mégis csak szerette egyszer...

Én pedig kezdem tényleg egyre jobban megkedvelni azt a kis angyalt. Mindig van valami kis apró vagy nagyobb tette, amivel megdobbantja a szívem-na jó ez nyálas volt!-lényeg, kedvelem. De nem merek még felé úgy közeledni, kicsit korainak érzem, hiszen nem ismerjük egymást oly' régóta.  Mivel is kezdhetném? Talán érintsem többször? Vagy~ hívjam meg valahova? Tényleg nem tudom!

Sóhajtva lépek be egy kisboltba, hogy vegyek mindenkinek egy palack vizet. Amint kiléptem a boltból csuklottam egyet, így a sajátomba bele is ittam majd elkezdtem visszafutni, ne várjanak rám annyit.

-Is és-

-Megjöttem! – kiáltok nekik, ezzel Hobi szavába is vágva. –Na miről pletyiztetek? – kérdem, miközben oda adom mindenkinek a vízét.

-Semmi érdekesről!- vágta rá egyből Tae, mire összehúztam szemeim.

-Csak azt beszéltük enni kellene, valami finom ebédet meg majd elmehetnénk a vidámparkba estefelé. – mosolygott szelíden Yoongi, gyanús nekem!

-Hmm, ahogy gondoljátok, játszunk, még egy kicsit aztán kajáljunk valami értelmeset! – mentem vissza az én térfelemre mire persze rám szóltak, hogy most cseréjünk térfelet.

-Nem mintha így nagyobb eséllyel nyernétek...-kuncogtam el magam mire Tae bemutatott.

Mint mondtam így sem volt valami sok remény arra, hogy fölénybe kerülnek.

-Jaj na~, ne duzzogj!- rángattam Taehyung karját, ugyanis egész úton karba tett kezekkel jött és még csak rám sem pillantott.

-Ch, hagyj! –ment el mellőlem és inkább Yoongi mellett duzzogott tovább.

Egy ideig csak arról ment a vita, hogy mit ebédeljünk, halat vagy valami nyugatit esetleg thai ételt. Végül sikerült eldönteni, hogy menjünk egy átlagos koreai étterembe és majd ott választunk úgyis több fajtát, ami mindenkinek jó. Persze a következő öt perc az étterem keresésével ment, amihez végül kocsival mentünk, ugyanis kicsit messzebb volt a jelenlegi helyünktől, de még panorámát láthattuk. Így lett, hogy rendeltünk Tteokbokki-t, Jjajangmyeon-t, levesnek egy kis Yukkejan-t amit mi főztünk készre és mindenkit feltöltött energiával, Kimch bokkeumpad, végül pedig Saeng Sun Jun. Mindezek mellé a többiek kértek sojut, én pedig maradtam a kis vizemnél, mivel vezetek.

Maga a hely nagyon hangulatos volt, kicsi asztalok, amikhez a földre kellett ülni, barna fa padló illetve falak, a lámpák a mennyezetbe vannak építve, a partra néző fal egy hosszú ablakból állt szinte, hogy ezzel csodás panorámát adjon az oda érkező vendégeknek, ennek persze meg is látszott az ára az étlapon!

-Ahg!- húzták le egyszerre koccintás után.

-Itt valahogy még finomabb is!- nézegette az üveget Hoseok.

-Hát ennyi pénzért, azért ha rossz lenne, elsírnám magam!- mondta Yoongi, ezen még en is elnevettem magam.

Amint mindent elfogyasztottunk és fizettünk elindultunk be a városba nézelődni, próbáltunk ismertebb helyeken sétálni. Leparkoltunk a Jayu Park közelében ezzel meglátogatva a 100 éves barátság emlékművet, MacArthur szobrot és körbe sétáltuk az egész parkot. Amíg sétáltunk én fejben is elég messze jártam, gondolkodtam miképp hívhatnám el egy randi félére Taet. Meg kell tennem ezt a lépést, hogy biztosra tudjam vajon ő is érez-e valamit is irántam. Másnak, hogy megy ez ilyen könnyen? Ránéztem a szépségre, hátha eszembe jut valami, de amint ő is rám nézett elkaptam a fejem és tovább néztem a táj szépségét. 

Amikor pedig vissza értünk a kocsihoz utunk a Kínai negyedbe vezetett méghozzá a kulturális központba. Szétnéztünk az utcákon is és az egyik templomba is bementünk. Végig a szépségemen tartottam a szememet. Imádkozás közben is azért könyörögtem, hogy sikerüljön a kettőnk kapcsolata.

Kezdett lassan a nap is lemenni így a vidámparkba vettük az irányt.

-Ah végre! Már mióta ezt vártam!- ugrándozott Tae!

-Hova menjünk elsőnek?- kérdeztem amint beértünk.

-Huuuuuhh, menjünk hullámvasút!- kezdett az irányába menni Yoongi! Nem mintha őt kérdeztem volna, na mindegy.

-Hát én még egyszer ilyenre fel biztos, hogy nem...-fogta gyomrát Hoseok.

-Akkor következőnek, mondjuk egy...horrorház!

-Csaak szerintem lesz minden kipróbálva, amit ő akar?- súgtam oda Taehyungnak.

-Yoon már csak ilyen!- mosolygott halványan. Hello miattam mosolyogj!

-legalább egy kis pihenőt adj nekem kicsike! – tette Hobi kezeit a másikra mire olyan tikintet láttunk tőle, hogy az a horror ház megbújhat mellette.

-Merd még egyszer!

-Szeretlek!- mondta ki a vörös mire mi mindannyian ledöbbenve néztünk, hogy ő ezt igen is kimondta, Yoongi pedig csak zavartan a ház felé vette az irányt. –Hehe tudtam, hogy zavarba jön! – húzta ki magát büszkén. Na ezt mondom nekem sose fog ez ilyen könnyen menni.

-Nos eddig semmi durvAAA!- mondat végére sem ért Tae és elő ugrott egy őrült bohóc késsel kezében, ami valószínűleg mű, de akkor is tényleg rohadt rémisztő volt. De ennek hála Taea kezeim után kapott és szorított.

Igaza volt amúgy az elején semmi ijesztő nem volt, volt pár kiugró múmia meg denevér, fura hangok de semmi, na most azért ez kemény is volt!

-Jaj ne haragudj Jungkook, csak a szívem majdnem leállt! – kért tőlem bocsánatot majd el is húzta a kezét. Olyan szép tőle halva a nevem, vagy az is lehet, hogy minden együtt töltött perccel, amit vele töltök, a szívem még jobban megbolondul.

-Nem gond, csak nyugodtan! – fogtam meg újra a kezeit, ezzel magamnál tartva. Majd felrobbant a szívem, próbáltam nem erre összpontosítani nehogy elkezdjen izzadni a tenyerem.  Rám mosolygott és bólintott. Ezt egy jó jelnek fogom venni!

____________
Egy kis visszajelzést szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy ti látjátok-e a képeket a részek felett
Kicsit nagy odafigyeléssel keresek minden részhez aztán kiváncsi vagyok ti látjátok-e❤️
További szép estét, és jó szünetet minden diák olvasómnak!