The Warrior - MinSung ff.

꧁2꧂

.⋆｡⋆˚｡⋆｡˚☽˚｡⋆.

{ M I N H O }

Összehúztam magam egy kicsit a nő szavaira. Igaza van, ha folyamatosan beszólogatok, nem tudom bizonyítani kilétem, lehet bajba kerülhettek egykönnyen.

Bevezetett Harin az egyik szobába.
- Ez lesz mára a szobád. Holnap pedig meglátjuk mennyire is mondasz igazat.
Bólintottam egyet majd az ajtóra mutattam, ami a szobámból nyílt.
- Az hova vezet?

- Külön bejáratú fürdőt kapsz, a királynő kérése miatt. Valamit nagyon lát benned, de majd megnézzük mennyi közöd is van a királynőhöz. - fordult volna meg majd hirtelen vissza rám nézett - apropó, ha szökni próbálsz, megjárod. Az ajtódba állítom a korábbi kis barátaidat. - majd féloldalas mosolyt villantott és kiment a szobából.

Végre egyedül maradtam. Én és a gondolataim.

Remélem Felix jól vagy, nem esett bajod...

Egy hatalmasat sóhajtottam.

- Nekem kellett volna rád vigyáznom, de mint testvér elbuktam. - majd az ajtóhoz léptem és belecsaptam a falapba.
- Az istenit! Rohadna meg az a kurva! - forrongva nyitottam be a fürdőszobába.
Alaposan körbe nézve végigsimítottam a polcokon, majd a tükröt bámultam. Még mindig izzottak szemeim a dühtől.

Becsuktam a szemem. Próbáltam jó dolgokra gondolni. Próbáltam a kilátástalan helyzetemben valami jót látni.

De nem ment.

Habár elvileg erőm az van, hasznavehetetlen vagyok a katonák ellen is.
Nem tudom mire vagyok képes. Sose láttam azt az oldalam. Kész öngyilkosság lenne ellenük mennem.

Levetkőztem végül és a zuhanyzó alá álltam. A hidegvizet nyomattam testemre, minél hamarabb lenyugodjak.
Későre járt már az idő és a fejem is zsibbadt ott, ahol az ütést kaptam, így minél hamarabb aludni akartam.

Egyszál törölközőbe léptem be a szobába és mikor az ágyhoz közel értem, egy adag ruha volt rápakolva. Ez még nem volt itt mikor bementem a fürdőbe.
Alaposan szemügyre vettem az anyagokat, és magamra vettem egy pólót és egy nadrágot belőle.
Ahogy az ágyba befeküdtem a zsibbadás erősebb lett és szinte azonnal elnyomott az álom.

Reggel lehetett talán már mikor erőteljes kopogásra keltem fel. Laposakat pislogva felültem az ágyba mikor az ajtó kinyílt és Harin lépett be.
- Remélem, imádkoztál az éjszaka az isteneidhez, mert kelleni fog a segítségük.

- Neked is jó reggelt. - ásítottam egyet - Nem hiszek az ilyenekbe, nekem nem kellenek istenek, hogy segítsenek.

- Azt majd meglátjuk. Mindenesetre, Őrök! - szólt kicsit nagyobb hanggal- hozzanak ruhát az nagyképű uraságnak, és kísérjék a trónterembe, ha felöltözött.
Majd kiment a szobából és becsapta maga után az ajtót.
- Na szép kis napnak ígérkezik a mai is.
Felkelve az ágyból, szinte ugrottam egyet mikor a testőrség egyik tagja berontott a kezébe valami ruhával.

-Oh szuper. Mi ez a Dumledor jelmez?

- A mi? - csóválta a fejét.
- Ah. Semmi. - sóhajtottam és a kezéből kikaptam a csukját.