KARÁCSONYI CSODA

Különkiadás

Sziasztok.  Hát itt lennék. Még ha úgy látszik, hogy eltűntem, nincs így. Olvasóként sok csodát találtam, amit szívesen olvasok, izgatottan várom a folytatásokat. Íróként is a fióknak tevékenykedek, de lassan haladok és megfogadtam olyan új történettel nem jelentkezem, ami nincs befejezve. Jelentem még nincs olyan. Most a Karácsonyi csoda egy különkiadásával leplek meg benneteket. Nézzük meg hogy vannak a szereplőim két évvel később.  Jó olvasást, és örülök, hogy itt vagy.  Majdnem elfelejtettem mondani. Ebben az évben volt szerencsém a főszereplőimet valódi mivoltukban élőben látni és hallani. hihetetlen élmény volt mindkét koncert. 

 2 évvel később

LOUIS

December 23

Nézem a mellettem alvót, hallgatom szuszogását. Egy év tíz hónapja osztja meg velem Harry a hatalmas franciaágyát. Két éve, pont tíz évvel az első találkozásunk után újra egymásra találtunk. Két hónapig kérlelt, hogy költözzek hozzá. Nehezen adtam fel a függetlenségemet, de Harryvel kötött egyesség, melyben közösen osztozunk a költségeken segített a döntésben. Mondanom se kell rafinált módon azonnal ki is játszott engem, mert a ház fenntartásának költségein nem hajlandó osztozkodni. Ez okozott nekem pár óra kellemetlen érzést, kicsit megbántva éreztem magam. Sokat segített a szeretete, amit felém mutatott, a már szinte könyörgése, felejtsem el, hogy ő gazdag én pedig nem, hiszen tudta, hogy ez az, ami bármennyire nem akarom még is bánt engem.

Eleinte a hétköznapok furcsák voltak. Hiába ismertem a ház minden zugát, mégis csak idegen volt a hely, az, hogy osztozom az ágyon valakivel is szokatlan volt. Sokáig nem tudtam rendesen se aludni se kipihenni magamat, mint korábban a saját ágyamban. Idővel megszoktam, és most már el sem tudnám képzelni Harry nélkül az éjszakáimat. Az egymást ölelés minden elalvásnál, a nyugtató szuszogása, a jó reggelt puszi mind megszokott dologgá vált az eltelt idő alatt, mégis csodás pillanatai közös életünknek.

Én továbbra is helyben dolgozom, maradtam a város mindenese, ahogyan emlegetnek. Nincs olyan elromlott, megrongálódott dolog, amit ne tudnék helyrehozni. Hálás lehetek a sorsnak, hogy miután kiderült kivel is kötöttem össze életemet, mert nem maradt titok sokáig, nem fordultak el tőlem korábbi munkaadóim, és továbbra is gondoskodtak róla, hogy a hétköznapjaim elfoglaltak legyenek.

Mai napig hamarabb itthon vagyok, mint Harryt. Hozzászoktattam, hogy a munkából hazaérve finom vacsora várja. Hamar feladta a rendeljünk vacsorát elvét, miután megízlelte a főzőtudományomat. Ragaszkodott, hogy hetente legalább egyszer vacsorázni menjünk a kedvenc helyünkre, oda, ahol először voltunk együtt, ahol én először láttam éttermet belülről.

Eleinte ez minden vasárnapra esett, amikor együtt vittük vissza a gyerekeket. William és Bell az intézet igazgatójának hivatalos engedélyével a szombatot és vasárnapot velünk tölthették. Szombat reggelente útba ejtettük a kávézót, hogy pár nyugodt percet tölthessünk még kettesben, mielőtt az árvaházi gyerekek közé mennénk. A gyerkőcökkel való közös játékidő alatt, ami a hideg idő miatt a játszószobára redukálódott jól éreztük magunkat. Bell és Willy türelmesen várták ilyenkor, hogy eljöjjön az ők idejük. A hivatalos engedéllyel zsebeinkben boldogan hagytuk el az épületet, hogy a nagy bevásárlás után a házunk ajtaját bezárva magunk mögött igazi családként töltsük el a számunkra megadatott pár órát. Vasárnaponként nehéz szívvel indultunk vissza, de be kellett tartani a féltetéleket. Az ígéretünkkel, miszerint a következő hétvégét is velünk töltik mosollyal integettek miután hagyták magukat magunkhoz ölelgetni, miközben az ölelés alatt fülükbe suttogtuk, hogy mennyire szeretjük őket.

Harry elárulta, hogy egy magánbeszélgetést kért a csak Maryként emlegetett gyámügyes hölgytől. Hat hónappal később engem William, Harryt pedig Bell hivatalos gyámjának jelölték ki, papíron is állandó lakhelyük Harry lakása lett. Természetesen hivatalosan le kellett panírozni a kettőnk közötti kapcsolatot, amit a polgármester szívesen írt alá, és büszkén gratulált nekünk, hogy a két gyermek ilyen szerető emberekhez kerültek.