~ℜ𝔬𝔬𝔪𝔞𝔱𝔢𝔰 𝔦𝔫 𝔩𝔬𝔳𝔢 𝔬𝔯 𝔫𝔬𝔱?~ /ℭ𝔬𝔪𝔭𝔩𝔢𝔱𝔢/

12. Elcseszett szilveszter

* Sophie*

Amint megérkeztem Katiekhez négy érdeklődő szempár figyelte minden lépésemet, amit nem teljesen értettem.

- Na jó.-fordultam feléjük.- Mi van veletek? Mióta megjöttem folyamatosan ilyen idiótán néztek.

- Csak várjuk, hogy elmondd mi volt tegnap.

- Ti ezt honnan tudjátok? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.

- Hát egy madárka csiripelte.

- Danny?

- Rosie.

- Hogy mi van? Ti beszéltek még Rosieval?

- Nem, sőt én voltam mindig is az egyik legnagyobb ellenzője a kapcsolatuknak Dannyvel, ezért is lepődtem meg mikor tegnap délután írt instán egy üzenetet, hogy beszélni akar velem. Én meg nyilván belementem, mert tudtam hogy hülyeség miatt sosem írna pont nekem, így elmentem egy cukrászdába, ahol megittunk egy kávét.- mondta Katy, én pedig kíváncsi voltam, hogy ebből vajon mi fog kisülni.

- És mit akart?

- Először nem igazán értettem én se. Aztán mondta, hogy ma Dannynél volt. Na ott úgy voltam vele, hogy mindjárt megtépem, de végül befejezte a mondatát azzal, hogy nem egyedül, hanem Danny egyik régi haverjával, aki nem rég tért vissza a városba. Elmondta, hogy alapból furcsálta, hogy miért pont Dannyhez akar menni, amit szóvá is tett a srácnak, de ő csak elrendezte annyival, hogy jó lenne ismerős arcokat látni. Így elvitte a fiúhoz, de mikor te megjelentél és közölte, hogy ismeritek egymást, akkor már sejtette, hogy nem azért akart pont Dannyhez menni, amiért mondta. Rosie úgy gondolja, hogy tudta hogy ott laksz és valójában azt is tudta kinek a barátnője vagy. Miután eljöttek Erick közölte vele mindenáron visszaszerez és a mai buli erre pont kapóra is jön. Rosie figyelmeztetni akart, hogy vigyázz vele, mert veszélyes alak. Bármire képes, ha ő nagyon akarja.

- Miért nem nekem szólt?

- Ugyan Soph, szóba se álltál volna vele, tudta hogy én is nehéz eset vagyok, de jobban ismerem és tudtam tényleg hogy ostobaság miatt nem keresne meg.

- Megkell neki köszönnöm. Megadod a számát?- kérdeztem barátnőmtől, aki készségesen átküldte messengeren, így a lányoktól kissé távolabb vonultam, hogy nyugodtan tudjak beszélni vele.

Harmadik csengésre fel is vette.

- Igen tessék? Rosie Martin vagyok.

- Szia Rosie, Sophia vagyok. Csak megszerettem volna köszönni, azt hogy szóltál Katienek Erick terveiről.

- Semmiség, Erick veszélyes alak. Tudom, hogy együtt voltál vele és ismered, de tegnap ahogy beszélt a dolgokról még engem is megijesztett.

- Tényleg hálás vagyok neked. Megpróbálok beszélni vele a bulin mielőtt bajt okoz.

- Csak vigyázz magadra.

- Köszönöm szépen.

- Hé, tudom hogy öribarik már nem leszünk valószínűleg soha, de egy egészséges kapcsolatot kialakíthatnánk.

- Igen, ez jogos. Gyere el a ma esti bulira és megisszuk a béke italt.

- Rendben, mennem kell szia.

- Szia.- mondtam és leraktam a telefont, majd visszamentem a lányokhoz, akik ismét úgy bámultak rám, mint kb egy órával ezelőtt.

- Kérdezzetek hajrá.

- Hol és mikor ismerted meg ezt a srácot?- kérdezte először Lucy.

- Ericket még középiskolás koromból ismerem Debby bátyja és ő egy osztályba jártak és mivel Debby a legjobb barátnőm volt, így sokat jártam hozzájuk, ahol néha Erick is megfordult. Egyre többször találkoztunk ott, majd egyszer csak messengeren is írogatni kezdtünk egymással végül összejöttünk.