Gizi az akatsukiban?!

20. Szilvácska

A bál további része elég unalmasan telt. Mostmár csak az unaloműzés céljából beszélgettem az emberekkel, közben pedig folyamatossan azt a Panka lányt meg a társát figyeltem. A srácok is 10percenként lejelentkeztek a biztonság kedvéjért és Heni is ott hagyott egy klónt Tiffani szobájában, hogy ha esetleg felkelnek Botondék, akkor azonnal tudjanak a többiek reagálni. Mondjuk nagy baj nem lehet, mert belettek altatózva és bekötötték a szájukat meg meg is kötözték őket.

A bálnak 23órakór lett vége. A vendégek nagyrésze igaz eddigre már elment, de aki itt volt még, attól Júlia és Ádám udvariassan elköszöntek. Mert Elily és Pál is elment már aludni. Mikor az utolsó vendég is távozott Konen előjött hozzánk.

- Jóestét! Hidan vagy Gizi már biztossan értesítette önöket, de engedjék meg hogy én is megtegyem.

Kezdett bele barátnőm. Ádám csak biccentett, mire Konen belekezdett a magyarázásba.

- Troyt, majd később Botondot és Tyibaltot is sérülésmentesen kiiktattuk. Velük már nem lesz gondjuk. Értesítettem a főnökeinket és nagyjából fél óra múlva érkeznek ki.

Pillantott az órájára Konen.

- Mi addig is előkeszítjük nekik a terepet, majd elszálítják Botondékat. Addig is folyamatos megfigyelés alatt tartjuk a házat. Bár valószínűleg minden társtettesről tudunk.

Nézett ránk Konen, mire mi Hidivel bólintotunk.

- Hát akkor köszönöm szépen a munkátokat Akatsuki tagok. Mi nem is zavarnánk a munkátokat.

Biccentett a családfő, majd megragadta felesége karját és szépen lassan elindúltak fel az emeletre.

- Gizi, Hidan ti kinnt járőrözzetek és ugyan úgy, ahogyan a többiek is ti is jelentkezzetek le 10percenként.

Osztotta ki a feladatunkat Konen, majd indulni készült, de én utána szóltam.

- Várj Konan, mi lesz avval a kettővel aki segített vólna nekik a továbbiakban? Van róluk képem is.

Húztam elő a telefonomat.

- Küld át Yahikonak vagy Nagatonak a képeket, majd én beszélek velük... A többi meg nem a mi dolgunk.

Legyintett majd eltűnt a folyósón.

- Hát... akkor menjünk.

Fogta meg Hidi a kezemet majd kihúzott a házból. Fülig pirultam érintésétől és szótlanúl követem őt. Mikor kiléptünk a házból megcsapott minket a hideg januári levegő. Egész testemen végigfutott a hideg és ahogy megszólaltam volna a számból kiáramló meleglevegő fehér "köd" formájában jelent meg előttem.

- Elég hideg van. Mondjuk mit is vártam január 2.án?

Nevetett fel, miközben elengedte a kezemet.

- Mindjárt jövök, kihozom a kabátodat.

Mondta, majd ezzel vissza is lépett a házba. Nagyot sóhajtva vettem elő a telefonomat és az SMS-be belépve rákattintottam Yahiko képére, mivel ő volt legfelül, mert ma reggel átküldte nekem a védett személyek képeit meg a fontosabb infókat ugye. Átküldtem azt a pár fotót neki. S mikor éppen rányomtam az elküldés gombra Hidan ki is lépett a ház ajtaján.

- Meg is jöttem szépségem.

Kacsintott rám és átadta a kabátomat, majd mikor felvettem azt telefonomat a kabátom zsebébe sülyesztettem.

- Köszi!

Mondtam miközben egy puszit adtam az arcára. Most legalább nem kellett pipicskednem, mert magassarkú volt rajtam.